Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619

ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK harmonikusan alakult, konfliktus csupán Balásfy Tamás őrkanonok körül támadt. A győri székeskáptalannak ekkor a szokásos négy dignitáriuson túl tagja volt még a pápóci és a szentadalberti prépost, továbbá hét főesperes, illetve ekkoriban még egy 14. mesterkanonoki stallum is betöltésre került.40 Egy további kanonoki java­dalmon osztozott meg a két “magister defunctorum”, a Meghaltak oltárának két karpapja, akik a kora újkorban a székesegyházban karpapi, Ш. a plébániai műkö­déshez kapcsolódó kápláni feladatokat látták el, egyikük a német, másikuk a magyar hívek között működött. Egy fél javadalmat élvezett a sublector.41 Naprághy hivatalba lépésekor egy viszonylag fiatal, frissen újjászervezett testülettel találkozott. A 14 személy között kilenc olyan volt, akit elődje, Pethe Márton nevezett ki hat éves kor­mányzása alatt (1598-1606), így nem csoda, hogy az utódnak tizenhárom éves püspöki működése alatt csupán kilenc új kanonok kinevezésére nyílt lehetősége.42 Bár az örökségbe kapott káptalanból átütő karriert csupán a kalocsai érsekségig és győri püspökségig, illetve királyi kancellárságig emelkedő Lépes Bálint futott be, a testület az 1600-as évek első évtizedeinek nehéz körülményei között teljesítette alapvető feladatait, ellátta a székesegyház liturgiái szolgálatát, működtette a hite­leshelyet, és a török idők nehéz évei után igyekezett birtokait is rendbe szedni. Naprághy az általa kinevezett új kanonokok egy részét azonnal komoly java­dalomhoz juttatta: kilenc személyből négyet azonnal dignitáriusok közé helyezett. Vasváry Szeghy György, aki az esztergomi káptalanból érkezett, azonnal olvasó­kanonokként kezdett (1616), majd rövid idő múlva éneklőkanonoki tisztségre he­lyezte őt át a püspök (1617). A nehéz természetű, Pázmány munkatársaként fontos szerepet játszó Balásfy Tamás őrkanonoknak érkezett Győrbe (1609). A frissen pappá szentelt Böjthe Miklós, a vasvári káptalan korábbi jegyzője azonnal olvasó­­kanonoki kinevezést kapott (1617). Az eredetileg ferences csíkamadéfalvi Szen­­tandrássy (Csiky) István szendrői püspök, Erdélyből eltávolítva, némi nehézségek után pápóci préposttá lett kinevezve (1618). Az újak közül gyors karriert futott be Nagyfalvy Gergely, aki kétévi mosoni főesperesség után (1609-1611) pápóci prépost (1611-1618), majd őrkanonok lett (1618-1643).43 Graduális előmenetel mint gyakorlat ekkor szemlátomást nem létezett Győrben, így került a püspök 40 Mesterkanonok volt Naprághy hivatalba lépésekor Pozsgay Mátyás (1603-1609), és mesterkano­noknak került kinevezésre Beber János 1613-ban (Bedy: A győri székeskáptalan 400., 407.). 41 Bedy: A győri székeskáptalan 9. Lásd még a káptalani magánlevéltárban található káptalani szám­adáskönyvek közül az 1607-1619 közötti évek számadásait tartalmazó 3. sz. kötetet, benne az egyes osztások alkalmával felvett névsorokat (GyEL GyKMLt Feudáliskori gazdasági iratsorozat 3. köt.). 42 A káptalan tagjai 1607 elején. Nagyprépost: Ivánczy János (1604), olvasókanonok: Megyery György (1591), éneklőkanonok: ? (visz. üresedésben), őrkanonok: Lépes Bálint (1594) tinnini püspök, pá­póci prépost: Máthéssy György (1598), szentadalberti prépost: Makovich György (1591), székes­­egyházi főesperes: Köntös János (1605), soproni főesperes: Monoszlay Mihály (1599), mosoni főesperes: Themely István (1601), locsmándi főesperes: Paukovith György (1601), rábaközi főes­peres: Baksay István (1602), komáromi főesperes: Fülei Farkas (1605), pápai főesperes: Altabak János (1601), mesterkanonok: Pozsgay Mátyás (1603). 43 Bedy: A győri székeskáptalan 407., 404., 402.

Next

/
Oldalképek
Tartalom