Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619
FAZEKAS ISTVÁN NAPRÁGHY DEMETER GYŐRI PÜSPÖKSÉGE 1606-1619 püspök kinevezésekor lemondott a püspöki jövedelmek egy részéről és azokat átengedte az uralkodónak a végek finanszírozására. Ez részben készpénz befizetését jelentette, Liszthy Jánosnak 6000 tallért, Kutassy Jánosnak 3000 tallért kellett fizetnie, valamint el kellett fogadni a fraknói grófság, a kismartoni uradalom és a mosoni tizedek uralkodó számára kedvező bérletét, valamint a soproni tizedek Nádasdy Ferencnek való átengedését.23 A központi kormányszervek, az Udvari Kamara és a Titkos Tanács is 1607 elején azzal számolt, hogy Naprághy a Kutassy óta szokásos feltételekkel fogja megkapni a püspökséget, leszámítva a soproni tizedekre vonatkozó kitételt (Nádasdy Ferenc tizedbérlete időközben tárgytalanná vált).24 Úgy tűnik, hogy Naprághynak végül sikerült a székesegyház és a püspöki rezidencia rendbehozatalára hivatkozva felmentést kiharcolnia a készpénzfizetés alól (a felmentés lehet, hogy csak átmeneti volt, sajnos a pillanatnyilag rendelkezésre álló források ezt a kérdést nem hagyják eldönteni). Ugyanakkor a tizedbérletekre való kitételeket elfogadta.251613-ig biztosan nem kellett fizetnie. Ekkor 1613 februárjában kapta az első uralkodói felszólítást, hogy a végekre a fennálló szükséghelyzet miatt 3000 Ft-ot fizessen be, amelyet 1614 nyarán egy újabb intés követett, amelyből az derül ki, hogy a püspök a korábbi felszólításnak nem tett eleget.26 Az ügy 1616-ban újra előkerült.27 Úgy tűnik, hogy Naprághy nem lehetett ügyetlen tárgyaló, mert azt is elérte, hogy korábbi püspöksége, a veszprémi jövedelmeit még néhány hónapig tovább élvezhesse.28 2. Naprághy és a püspöki birtokok igazgatása II. Mátyás 1607. április 10-én utasította a Magyar Kamarát, hogy iktassa be az új győri püspököt püspökségébe.29 Erre minden bizonnyal rövid időn belül sor is került, mert április 27-én Győr megye közgyűlésén Naprághy már a főispáni esküt is letette.30 Az új püspök idejének jelentős részét kezdetben minden bizonnyal az elmúlt évek zűrzavarai után a püspökségi jövedelmek rendbeszedése kötötte le. Ez jelentette részben a püspökség birtokainak igazgatását, részben pedig a tizedjövedelmek kezelését, értsd lehető legkedvezőbb bérbeadását. A győri püspökség birtokai négy nagyobb egységre bonthatók. A győri püspöki udvarbíróság igazgatása alá tartoztak a Győr megyei püspöki birtokok, Révfalu, Börcs, Pinnyéd, Száva, illetve a Sopron me-23 Fazekas: A reform útján 28-29. 24 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 92. Konv. 1607. Febr. föl. 35-40., r. Nr. 92. Konv. 1607. März föl. 70-73. és föl. 146-150. 25 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 92. Konv. 1607. Apr. föl. 85. 26 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 103. Konv. 1613. Febr. föl. 142.; MNLOLMKLA35 1. cs. 406 ex 1614. 27 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 109. Konv. 1616. Febr. 184-185. 28 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 94. Konv. 1607. Nov. föl. 217-219. 29 MNL OL MKA E150 Reg. Fasc. 19. Nr. 48. (őrig. Mátyás főherceg és Nagymihályi Ferenc kancelláriai titkár aláírásával), ÖStA FHKA HFU r. Nr. 92. Konv. 1607. Apr. föl. 90. 30 GyMKJK 1.217. (583. sz.). 33
