Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Szemle
ARRABONA 2019. 57. SZEMLE Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött Fejezetek Győr színjátszásának 1850 És 1945 közötti történetéből Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19. Győr, 2019. A Győri Tanulmányok Füzetek - Tudományos Közlemények című sorozatban jelent meg a Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott munkatársának, Márfi Attilának Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből című munkája, melyre már minden bizonnyal régóta várt a győri olvasóközönség. A kötet szerves folytatása a 2007-ben napvilágot látott Források és ritkaságok a győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig című munkának. A kettő közötti szoros kapcsolatra azonban nemcsak a címben megjelenő évszámok hívják fel a figyelmet, hanem a könyvek szerkezeti felépítése is. Elsőként az Előszó, illetve az első kötetben a Rezümé - melyet akkor még angolra, franciára és németre is lefordítottak - és a Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez fejezet után kerül sor a győri színjátszás bemutatására. Ezt a korszakhoz kapcsolódó forrásválogatás követi, majd pedig lezárásként még egy képösszeállítás is helyet kapott. Márfi Attila - saját bevallása szerint - eredetileg három kötetre tervezte a győri színjátszás történetének 17. századtól 1949-ig tartó bemutatását, ebből a vállalkozásból azonban csak kettőt tarthat kezében az olvasó. Mivel az előre kijelölt kor színjátszásának ismertetése tulajdonképpen megvalósult, ezért azt feltételezzük, hogy az Ahol Thália hosszasan időzött című kötet magában foglalja az eredetileg tervezett harmadikat is. Valószínűleg emiatt lett jóval vaskosabb is az első, Források és ritkaságok... címűhöz képest. Az első kötet aló. századdal indul, azonban az első győri színi események a jezsuiták megtelepedésének köszönhetően egy 1629-ben előadott iskoladrámával indulnak meg. Márfi Attila ezt követően egészen Gócs Ede színigazgatóig, 1849- ig tárgyalja a fontosabb eseményeket (német színjátszás, magyar színjátszás megjelenése, színházépítés), majd a több mint 200 viszontagságos év bemutatása után viszi tovább a fonalat a második kötetben Gócs Edétől indulva a Vörös Hadsereg 1945. március 28-án történt bevonulásáig. A győri színjátszás ezen 300 évében jól látszik, hogy az iskoladrámák után először a német színészet indult hódító útjára. Az első igazi magyar társulat előadására 1811-ben került csak sor, mely után a német és a magyar színjátszás 1885 novemberéig egymás mellett élt. Beliczay Elek városi tiszti főügyész ugyanis ekkor indítványozta, hogy a város ne adja ki többet német színtársulatoknak a színházat, amit a közgyűlés el is fogadott. A német társulatok leáldozása azonban már az 1870-es évektől elindult, mert tiltakozásul egyre kevesebb játszási lehetőséget kaptak Győrben. Kovács Pál 1871-ben 245
