Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Kruppa Tamás: A püspök, a fejedelem és a vajda. Naprághy Demeter kancellár erdélyi tevékenysége és ami után következett (1598-1602)
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK listák, amelyek a hűtlenné vált erdélyi urakról, illetve birtokaikról készültek.43 Nem tőle származnak azok a javaslatok sem, hanem például Istvánffy Miklóstól, amely például a bűnösnek tartott Kolozsvár élére katonai kormányzó (capitaneus) kijelölését javasolta, miközben ettől eltekintett a hűségesnek bizonyuló szász városok esetében, igaz, azzal a megszorítással, hogy a császárnak a tartomány lakóinak megnyerése érdekében finom kézzel, amnesztiát gyakorolva kell eljárnia.44 De a vallási rendbetételt, értsd ezen az ariánusok és a kálvinisták elleni fellépést javasló első tervezetek sem az ő keze alól, hanem a jezsuita rend berkeiből kerültek elő.45 Másrészt kétségtelen, hogy a fentebbi elemeket mind tartalmazza a püspök által írt, 1602-re datálható régóta ismert feljegyzés, amelyet a császárnak nyújtott be a lázongó provincia megrendszabályozása tárgyában.46 A három emlékirat lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: Basta mellé a pápa adjon papokat. A katolikus hit érdekében harcoló katonák kapjanak egyszeri teljes bűnbocsánatot. A pápának brévében kellene kifejezni háláját, további lépésekre buzdítva a császárt, Bastát, valamint az erdélyi (katolikus) nemességet, egy másikban pedig a magyarországi püspököket, valamint Erdély választott püspökét kellene megszólítania.47 A másik emlékirat bővebben taglalja a teendőket. Ebben azt olvashatjuk, hogy mivel Erdély a császár fennhatósága alá került, megteremtődött az alkalom a katolicizmus helyreállítására, amelynek egyik első lépése az lenne, hogy Naprághy Demetert erősítsék meg a püspöki szék birtokában. A tartományt átjáró négy eretnekség közül háromnak a híveit el kell távolítani (a lutheránusokat ugyanis kivették) és mindenütt lehetővé kell tenni a katolikus hit gyakorlását, amelyhez elengedhetetlen a templomok és kolostorok visszaszolgáltatása. A várost irányító tanácsok tagságának legalább a fele katolikus legyen, a bírók is legalább minden második évben legyenek katolikusok. A papképzés előmozdítására újra folyósítani kell a kolozsvári pápai szeminárium számára az évi ezer forintot. Itt arra a gyakorlatra célzott, amelyet annak idején Báthory István alakított ki a Szentszékkel. A háború miatt késve érkezett kérés ellenére a jubileumi év alkalmából búcsút kell engedélyezni Magyarországon és Erdélyben. A harmadik irat 10 pontba sorolva az alábbi teendőket tartja szükségesnek: vissza kell állítani a püspökséget javaival együtt, Gyulafehérvárra vissza kell helyezni a katolikus papokat. A városok élére katolikus császári megbízottat kell állítani. Kolozsváron, az erdélyi antitrinitarizmus központjában a városi tanács tagságának 43 EOE IV. 450-452., 455^158. 44 „Claudiopolitani imprimis multa contra Maiestatem caesaream deliquerunt.” EOE IV. 456. 45 Rövid ismertetésüket 1. Kruppa: A katolikus megújulás 233-234. 46 EOE V. 164., 172-174. 47 Aldobrandini bíboros valóban küldött két levelet az ügyben Rudolf császárnak a brévék mellé, amelyekből az egyik Erdély katolizálására biztatja, a másik pedig Naprághy Demeter megerősítését javasolja erdélyi püspökként. A brévék nem maradtak ránk, ezek tartalmáról is csak Aldobrandini leveleiből értesülünk, Jezsuita Okmánytár 1/1.152.
