Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Világi Dávid: A győri evangélikusság helyzete a Tanácsköztársaság időszakában
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK államosításra kerültek, így az ott lakóknak lakbért kellett fizetniük. A tanítók részére ezt az állam biztosította, a lelkészek, kántorok, egyházfik esetében viszont a gyülekezetnek kellett fedeznie ezt az összeget.36 Másfelől a korábbi állami segélyek folyósítása megszűnt. Erről a papi vagyonok győri direktóriuma 1919. április 28- án kelt levelében tájékoztatta az elnökséget.37 Az így kieső jövedelmekről természetesen az egyházközségnek kellett gondoskodnia a továbbiakban. Emellett a gyülekezeti alkalmazottakat is kötelezték arra, hogy lépjenek be a Munkásbiztosító Társaságba. Ennek díját szintén a gyülekezet állta.38 A fenti számadatok különösen figyelemreméltóak annak fényében, hogy az egyházkerületi költségek is arányosan a gyülekezeteket terhelték. Kapi Béla püspök első ízben május 13-án kérte a győri gyülekezet támogatását annak érdekében, hogy a kerületi egyházi alkalmazottak javadalmazását biztosítani tudják. A gyülekezet erre a célra 3000 korona segélyt szavazott meg, s egyúttal jelezték, hogy szükség esetén további támogatástól sem fognak elzárkózni.39 Egyéb változások Az államosítások és vagyonelkobzások mellett - az állam és egyház teljes elválasztása érdekében - az állami anyakönyvezés bevezetését megelőző időszak egyházi anyakönyveit is lefoglalták. A Győr városi és vármegyei direktórium 1919. május 30-án adta ki erre vonatkozó rendeletét. Az anyakönyveket leltár mellett segédkönyvekkel együtt kellett beszolgáltatni eredeti példányaikban. A beszállítást az egyházaknak kellett megoldaniuk a győri állami anyakönyvi hivatal részére. A győri evangélikus anyakönyvek esetében erre június 12-én került sor.40 Az átadást I’só Vince lelkész végezte. Összesen 21 kötetnyi anyakönyvet adtak át, melyek évköre 1783-1899 közé esett. A nyilatkozat értelmében korábbi eredeti anyakönyvekkel a gyülekezet nem rendelkezett.41 A Tanácsköztársaság időszaka a gyülekezet irányításában is változásokat hozott, mivel az újabb és újabb rendeletek a korábban megszokott igazgatási és döntéshozási rendszerhez képest gyorsabb és hatékonyabb megoldást követeltek. Éppen ezért Fischer Gyula indítványára a pénzügyi és gazdasági bizottság javasolta 36 RMEGYL1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. április 22-én tartott ülésének 216. pontja. 37 RMEGYL 1.1. d. 1.143/1919. számú iktatott irat. 38 Ez utóbbi költség fizetését - amint erre lehetősége nyílt - a gyülekezet megtagadta. RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. április 22-én tartott ülésének 218. pontja.; A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. szeptember 9-én tartott ülésének 278. pontja. 39 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. július 28-án tartott ülésének 249. pontja.; RMEGYL 1.1. d. 1. Kapi Béla dunántúli püspök augusztus 12-én kelt levele (1022/IX/1919. sz.). 40 RMEGYL 1.1. d. 1.142/1919. számú iktatott irat. 41 A kormánybiztos 39/919. sz. rendelete alapján a polgármesteri hivatal 1919. október 1-jén intézkedett arról (4733/919. pm. sz.), hogy a felekezetek az elkobzott anyakönyveket visszakapják. RMEGYL 1.1. d. 1. 82/1919. és 117/1919. számú iktatott iratok. 226
