Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Világi Dávid: A győri evangélikusság helyzete a Tanácsköztársaság időszakában
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK buzgósággal kezébe venni szíveskedjék. (...) A mostani kormány rendeletéinek való engedelmesség nem zárja ki egyházunkhoz való hűségünket és Istenhez való engedelmességünket.”12 Mivel március 24-én a Tanácsköztársaság eltörölte az iskolákban a vallásoktatást, ezért ez ügyben a győri gyülekezet vezetősége is intézkedett, ugyanakkor az esperesi iránymutatásnak megfelelően felkérték a lelkészeket, hogy megfelelő helyiségről gondoskodva, továbbra is lássák el, illetve vállalják át a hitoktatói feladatokat.13 I’só Vince két hónappal későbbi jelentése alapján azonban úgy tűnik, hogy a templomba áthelyezett, immáron nem kötelező hitoktatás látogatottsága egyáltalán nem volt kielégítő.14 A rendeletek nem pusztán a hitoktatás kérdését érintették, hanem az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények helyzetének egészét. A Forradalmi Kormányzótanács 2206/KTE XXII. sz. rendelete kimondta, hogy a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésébe vesz át. Az intézmények céljára szolgáló minden ingatlan és ingóság ennek a kormányzótanácsi rendeletnek az alapján köztulajdonná vált. Kimondták továbbá, hogy az egyesek és közületek (községek, hitközségek) kötelesek mindazokat a járulékokat, amelyekből az intézetüket eddig egészben vagy részben fenntartották, a végleges rendezésig az eddigi módon az intézetek céljaira továbbra is beszolgáltatni.15 Ebből fakadóan a gyülekezetek elvesztették iskolafenntartói jogosultságaikat, azonban meghagyták ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket. A győri evangélikus népiskolát a rendelet kiadásához képest meglehetősen későn, június 19-én államosították. Az időszakra jellemző módon az átvételre mindenféle hivatalos megerősítő dokumentum átadása nélkül került sor. Az eljárás keretében Pálmai Lajos esperes jelezte, hogy az udvar és a melléképületek a templomhoz tartoznak. Ezzel az átvevők sem szálltak vitába, ugyanakkor a felvett jegyzőkönyvről a gyülekezet másolatot nem kapott.16 A tanítók egyházuk iránti lojalitását jelzi, hogy az államosítást követően a tantestület tagjai közös átiratban jelezték, továbbra is aktívan részt kívánnak venni a gyülekezet életében.17 Szeretetházi munka Az iskola mellett természetesen az egyházközség más intézményei is veszélybe kerültek 1919 folyamán. Azonban igazságtalanok lennénk, ha ezzel kapcsolatban csak a Tanácsköztársaság időszakát tennénk felelőssé. A győri evangélikus szere-12 RMEGYLI. 1. d. 1. 37/1919. számú iktatott irat. 13 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. március 28-án tartott ülésének 194. pontja. 14 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. június 4-én tartott ülésének 229. pontja. 15 RMEGYL 1.1. d. 1. Kapi Béla 782/1. 1919. sz. körlevele. 1919. március 30. 16 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. július 7-én tartott ülésének 241. pontja. 17 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. július 7-én tartott ülésének 241/b. pontja. 222
