Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Krisch András: A soproni evangélikus gyülekezet a Tanácsköztársaság idején
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK Dr. Zergényi Jenő felügyelő úr szeptember 4-én jelentette az egyháztanácsnak, hogy „az isteni gondviselés a proletár-diktatúrának f. 1919. évi aug. 1-jén történt bukásáról felszabadított bennünket a hazát és egyházat egyaránt a végveszéllyel fenyegető csapástól. Egyházunk visszanyerte féltett autonómiáját, egyházközségünk hiány nélkül visszakapta ingó és ingadan vagyonát, valamennyi egyházi nevelési és oktatási intézetét és újból módjában áll a hívektől az egyházi adót beszedni.”28 A gyülekezetei jelentős anyagi kár nem érte a „dicsőséges 133 nap” alatt. A lefoglalt egyházi vagyon hiánytalanul került vissza. Némi károsodás csupán abból származott, hogy az értékpapírok szelvényeit nem váltották be, illetve a köztulajdonba vett gyülekezeti házak után befizetett lakbéreket nem szolgáltatták vissza.29 Az esperesi hivatal számára a gyülekezet jelentette, hogy sem a lelkészeket, sem a gyülekezeti tagokat különösebb bántalmazás nem érte.30 A rövid ideig fennálló politikai rendszer másik következménye volt, hogy az iskolai könyvtárakból a kommunista és egyéb pártpolitikai irányú könyveket kiselejtezték, hiszen a nemzetnevelésre kellett különösen nagy súlyt fektetni, egyben, mint írták, a vallásoktatás a jellemfejlesztés leghatásosabb eszköze.31 Egy érdekes adalék a Tanácsköztársaság idejéből, illetve az időszak bizonytalan pénzügyi helyzetére: Schranz Nándor egyházközségi vincellér az evangélikus konvent szőlőit csak úgy tudta megmunkálni, ha külsős munkaerőt vett fel, akik viszont nem fogadták el a fehér pénzt,32 hanem csak az értékesebb kék pénzért33 voltak hajlandóak dolgozni. Fizetésüket a pénztár kék pénz hiányában nem fizette ki, így azt Schranz a saját pénzéből hitelezte meg, amiből neki 1220 korona kára származott. Az egyháztanács az eset kivizsgálása után a kárt a vincellérnek megtérítette. Nemcsak a szőlők vészelték át a diktatúra napjait, hanem a gyülekezet borkészletében sem történt károkozás.34 A Tanácsköztársaság bukása után a tanítók magatartásáról jelentést kellett tenni. Amennyiben „az isten, haza, nemzet és erkölcs ellenes irányzat szolgálatában állottak”, akkor felelősségre vonták őket. Különösen fontos volt vizsgálni, hogy a tanító a proletárdiktatúra alatt milyen magatartást tanúsított: passzív, aktív, külön tevékenykedés, mint például előadások tartása, esetleg kifejtett-e propagandatevékenységet, szerepelt-e népgyűléseken, tagja volt-e a direktóriumnak vagy kapott-e egyéb megbízatást. Milyen volt a magatartása az egyházzal szemben. Végezetül a gyülekezet követel-e megtorlást?35 Ezek alapján a Tanácsköztársaság 28 SELI. 1. i. Jkv. 1919. szept. 4. 80. pont. 29 Hanzmann: Helyzetrajz 55-57. 30 SEL I. 1. i. 1919. november 5. 114. pont. 31 SEL 1. 1. i. 1919. november 19. 130. pont. 32 A Károlyi-kormány, illetve a Tanácsköztársaság alatt forgalomba hozott korlátozottan elfogadott bankjegyek. Csak az egyik oldalukon volt képnyomat, a másikat üresen, vagyis fehéren hagyták. 33 Az Osztrák-Magyar Bank háború előtt bevezetett bankjegye. 34 SEL 1.1. i. 1919. szeptember 4. 90. pont. 35 SELL 1. q. 101/1919. irat. 216
