Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Krisch András: A soproni evangélikus gyülekezet a Tanácsköztársaság idején
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK kusok.15 A polgári halotti anyakönyvben 1921-ben megváltoztatták az áldozatok neve mellett a halál okát: „Lövés (gyilkosság). A nemzeti ügy és a keresztény erkölcs szolgálatában szenvedett sebesülés következtében vértanúhalált halt.” Az utólagos bejegyzés a polgármester, Türmer Mihály rendeletére történt meg.16 A soproni evangélikus gyülekezet a város egyik legnagyobb iskolájának, a több épületben is helyet foglaló evangélikus népiskolának volt a fenntartója. Mint az a presbiteri jegyzőkönyvekből is kitűnik az egyházi iskolák elleni támadás, a hitoktatás betiltása okozta a legnagyobb gondot. Kellner Sándor az egyházellenes politika jegyében intézte felhívását az összes elemi és középiskola igazgatójához: „A vallásoktatás, mint kötelező tantárgy az összes iskolákban haladéktalanul beszüntetendő és helyette erkölcsoktatás tartandó. Az ennek vezetésére alkalmas tanerőt haladéktalanul hozza javaslatba, és megerősítés végett forduljon a közoktatásügyek vezetőjéhez: Wurditsch Antal tanító elvtárshoz. A tanulóifjúság testületileg a templomba való vezetését ezennel megtiltom. A tanulók és szülők felvilágosítandók, hogy a vallásoktatás mindenkinek a magánügyét képezi, és azt az iskolán kívül bárki végezheti.”17 A városi tanügyi biztosi feladatokat az előbb említett Wurditsch Antal soproni római katolikus elemi iskolai tanító látta el, később őt váltotta Eszes Dezső kapuvári polgári iskolai tanár.18 A soproni római katolikus fiúiskola jelentése szerint Wurditschot Kellner nem azért nevezte ki tanügyi biztosnak, mert kommunista lett volna, hanem azért, mert felmerült a neve, amikor Kellner biztosokat keresett egy-egy terület élére, Wurditsch pedig mint a szocialista dalárda egykori karnagya ismert személy volt. A tanító nagyon hamar szabadulni akart a megbízatásától, hiszen a jelöltséget nem önként vállalta, ebbe csak belekeveredett. A pozíciót végül Kellner erőszakosság miatt elfogadta és kartársai is marasztalták, úgy gondolták, hogy mérsékletével sok mindent megmenthet. Érdemei közé sorolta a jelentés, hogy a szerzetesi iskolákat nem hagyta megbolygatni.19 Az evangélikus gyülekezet a hitoktatás iskolai betiltása miatt új megoldásokat kényszerült találni. Az egyházközség kezdetben három alkalommal ifjúsági istentiszteletet tartott, erre a célra rendelkezésre álltak az ifjúsági egylet helyiségei, majd Ziermann Lajos és Pöttschacher István lelkészek lakásuk egy-egy szobáját is átengedték, így valójában a hitoktatás rendszeres maradt ezekben a nehéz időkben is. A lelkészeken kívül az oktatásban részt vettek a teológia tanárai és hallgatói, 15 A tüntetésről bővebben Krisch: Ellenforradalmi megmozdulás Sopronban? 59-67. 16 Krisch: Ellenforradalmi megmozdulás Sopronban? 63. 17 Kertész: Tanácsköztársaság Sopron 1919. 63-64. 18 Dominkovits - Németh: Forradalmak sodrában 147. Wurditsch Tanácsköztársaság alatti szerepléséről lásd Németh: Kényszerpályán 119-132. 19 Dominkovits - Németh: Forradalmak sodrában 132-133.
