Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győri kármelita templom mint temetkezőhely

ARRABONA 2019. 57. benberg Károly József győri főkapi­tány.3 Ezek a sírok sem találhatóak meg, nyilvántartás híján egykori pon­tos helyük sem ismert. A18. századból egyetlen sírjel maradt fenn, a lorettói kápolna melletti gyóntatófolyosó falán: Faborn Mária Cecília márvány sírem­léke 1741-ből.4 Jóllehet ma már 19. századi sírje­leket is alig találunk az altemplomban, az 1800-tól a kriptába temetkezők név­sora rendelkezésre áll és megismerhető. A legfontosabb erre vonatkozó forrás az a két kötetes, topografikus felépí­tésű, helyben található nyilvántartás (Liber Sepultorum et Sepeliendorum in nostra Krypta), ami 1941-ben készült. Ekkor még megvolt az 1800 utáni sírok többsége, és a szektoronkénti összeírás éppen a kripta újrarendezésének, a le­járt sírhelyek megszüntetésének előz­ményeként jött létre. A nyilvántartás szerzője Fekete Jenő (Sándor) akkori győri perjel, későbbi tartományfőnök volt. A kifejezetten temetkezőhelyi doku­mentáció céljára tervezett és nyomtatott oldalakon önálló rovatban szerepel a sír­fülke helye (Situatio loculi), a név (Nomen), a születési adatok (Natus/Nata), a sír­helyváltás ideje és a befizetett összeg (Tempus et praetium aemptionis), a temetés ideje (Sepultus/Sepulta), valamint az elhunyt foglalkozására, életére vonatkozó adatok (Brevis consp. vitae). A rovatokat kitöltő kéziratban a nevek, a születési és a temetési adatok általában latinul, a foglalkozások és a rövid életrajzi adatok ma­gyarul szerepelnek. Minden oldalon megtalálható Fekete Jenő aláírása (Fr. Eugenius a Virg. Carm. prior) és a győri kármelita perjel pecsétje. A nyilvántartást az egy­házmegyés időszakban a kármelita lelkészséget hosszú ideig vezető Balázs Károly 1971-ben „átjavította és kiegészítette”, ami durva felülírásokat eredményezett a dokumentumban. Ez az eredeti szöveg kutathatóságát nem befolyásolja, a külön­böző időszakban keletkezett bejegyzések jól elkülöníthetőek egymástól. Emellett még több különféle összeírás készült az altemplomról. Szintén helyben található az a kizárólag magyar nyelvű, kronologikus felépítésű nyilvántartás, amely­nek adatsora 1942-től, a függelékben található kiegészítés pedig 1930-tól indul. 3 P. Antal: A győri kármelita 105-106. 4 Boros: A győri karmelita 31. TANULMÁNYOK 1. kép A győri kármelita templom (A szerző felvétele) 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom