Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK tűnik, újabb helyekre tudtak jutni és ott további karriert építeni. Láthatjuk azonban, hogy ez a fajta mobilitás nem minden testületre jellemző. Hermann István veszprémi káptalant elemző prozopográfiájában emeli ki azt a tendenciát, hogy az ott stallumot nyert egyháziak - egy-két kivételtől eltekintve - nem jutnak máshol pozícióba.65 Itt hívjuk fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy nincs olyan győri kanonok a vizsgált időszakban, aki külföldön jutott volna új stallumhoz. Említettük a külföldiek győri karrierlehetőségeit. Azonban úgy tűnik, ez a folyamat - annak ellenére, hogy a káptalan tagjainak jelentős hányada külföldön is tanult - fordított előjellel egyáltalán nem működött. Sem itáliai, sem a Habsburgok által kormányzott területek káptalanjaiban nem jelentek meg a magyar kanonokok. Felvetődik a kérdés, hogy vajon igényük sem volt a győri kanonok uraknak a külföldi beneficiumra, vagy az esélyük és lehetőségük hiányzott teljesen. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar egyházi középréteg lehetőségei az országon belül voltak érvényesek. Vizsgálatunk azt mondatja velünk, hogy a hierarchia vertikálisan nyitott volt minden egyházi személy számára, azonban horizontálisan, határokon átívelő karriert ebből a rétegből indulva nem lehetett befutni. Ezt ismerve cáfolhatjuk Mályusz Elemér azon véleményét, miszerint Magyarországon a tizenötödik, tizenhatodik századra megszűnt a javadalomhalmozás jelensége. A több beneficium birtoklása azonban meggátolta a helyben lakást, illetve a kanonokok statútumban előírt kötelezettségeinek végrehajtását. Erre alakult ki már a középkor folyamán a helyettesítés intézménye, illetve a kanonokok napi feladatait ellátó alkanonok pozíciója. Ezeket a feladatokat az alőr és aléneklő járandóság fejében látta el, így működtetve a káptalan iskoláját, énekkarát és egyéb káptalani kötelezettségeket.66 A három püspök alatt szolgálatot teljesítő hatvanhét kanonok tehát több esetben is továbblépett más káptalanok által nyújtott lehetőségek felé. Alább részletesen vizsgáljuk, hogy hány személy jutott el a püspöki méltóságig. Előtte azonban időzzünk el a három győri püspök személyi politikájának egy eddig nem vizsgált aspektusánál. Külön érdekes és hálás ez a korszak abból a szempontból, hogy mindhárom győri püspök idővel Esztergom érseke és ezzel egyúttal Magyarország prímása lett. Felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben érintette a győri székeskáptalan soraiban stallumhoz juttatott személyeket ez a váltás? Megfigyelhető-e az új érsek beiktatása után egy tendenciózus elmozdulás, elvándorlás az esztergomi főszékeskáptalanba? Azt már fentebb láttuk, hogy Széchényi György és Keresztély Ágost egymástól eltérő személyi politikát alkalmazott a győri káptalan esetében. Széchényi György huszonhét évig, Kollonich Lipót tíz évig, míg Keresztély Ágost kereken három évtizedig állt a győri egyházmegye élén. Ennyi idő alatt mindhármuknak volt ideje a saját elképzelésük szerint megváltoztatni a székeskáptalan 65 Hermann: A veszprémi székeskáptalan 169. 66 Bedy: A győri székeskáptalan 5-7.; Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 67. 168
