Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK Nemzetiség A kanonokok vizsgálata során felmerülő kérdések egyik legnehezebbike meghatározni a közösség tagjainak nemzetiségét. Ennek oka, hogy a korszak sokadlagos kérdésként tekintett a nemzetiségre, mivel a konfesszió minden egyéb identifikációs faktort felülírt. A felekezeten túl, az adott terület, ország lakosaként jellemezte magát a kora újkor embere. Továbbá jellemző önmeghatározási forma a függési viszonyrendszerben történő önelhelyezés, amely szintén független volt a nemzetiségtől. Adott személy nemzetiségének meghatározásában legnagyobb segítséget az egyetemjárása során keletkezett anyakönyvi bejegyzés, illetve az egész egyházmegyéről keresztmetszeti képet adó vizitációk adnak. Nyolc ismeretlen nemzetiségű kanonok mellett ötvenkilenc személy nemzetiségének beazonosítása vált lehetségessé. Ez a kanonokok 88,05%-a. Mindazonáltal bizonytalan esetek is fennállnak, amelyek közül Jager Márton példáját emelnénk ki. A bécsi Pázmáneum beiratkozott hallgatójaként horvátként tüntette fel magát.33 Szabady Béla azonban következetesen német nemzetiségűként kezeli.34 Minden hasonló helyzet feloldásaként a forrásközlés híradását vettük mérvadónak, Jager esetében a horvát nemzetiséget. Magyarok A káptalan kis híján felét, harminchárom főt vettünk magyar származásúnak, ez 49,2%-os arány a teljes káptalani tagság viszonylatában. Ha az ismert nemzetiségű ötvenkilenc káptalani taghoz viszonyítjuk, ez az arány még valamivel nagyobb, 55,9%. Ez a harminchárom fő toronymagasan vezet a többi nemzetiséghez képest. A káptalan nemzetiségi jellegét elsősorban tehát a magyarok adták. Nem magától értetődő ez a kijelentés, ha a győri egyházmegye alsópapságát vesszük górcső alá. Az 1696-1698. évi vizitáció tanúsága alapján az egyházmegyében működő papok 28%-a magyar anyanyelvű. Ennek alapján azt láthatjuk, hogy a káptalanon belül felülreprezentáltak a magyar papok. Horvátok A második legnépesebb nemzetiséget a káptalanon belül a horvátok adták. Tizenöt fővel a teljes káptalani tagság 22,3%-át tették ki. Meghatározó jelenlétük a káptalanban a vizsgált időszak első felében jellemző. Utána is találkozunk horvátokkal a testületben, de azt látjuk, hogy helyüket egyre inkább a németek veszik át.35 A 33 Fazekas: A bécsi Pázmáneum 81. 34 Szabady: Telekessy 4. 35 A tizennyolcadik századi horvát anyanyelvű kanonokokra lásd Karall: A győri székeskáptalan horvát anyanyelvű kanonokjai 235-245. 154
