Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK lentős és folyamatos jelenlétnek. Bár a káptalan életében meghatározó Gaborjáni Kövér Tóbiás 1646-tól harminc évig folyamatosan képviselte a fejedelemségbélieket,26 láthatóan az erdélyi és partiumi egyháziaknak nem vált elérhetővé a győri székeskáptalan. A székeskáptalan hektikus, eseti kapcsolatát a Fejedelemség területén élő katolikus papsággal a jelentős földrajzi távolság és a speciális, a katolicizmusnak nem kedvező konfesszionalizációs folyamatok határozták meg.27 Azonban e mérsékelt jelenlét oka nem pusztán az oszmán térhódításban, vagy Erdély külön utas politikájában keresendő. Bizonyítja ezt Vargyassy András esete, aki egyetlen erdélyi származásúként került stallumba, már az ország újraegyesítése után 1713-ban. Nem jelentek meg a királyság keleti feléből kanonokok nagyobb számban a török háborúk után sem Győrben. Érdemes lenne később, e dolgozat keretein túl vizsgálat alá vonni, hogy a 18. század során ez a tendencia változotte, és amennyiben igen, mikor, minek a következtében. Hódoltság A Hódoltság területéről - akárcsak a Fejedelemségből - a 17. század derekától kezdve Keresztély Ágost püspökségének a végéig bizonyítottan mindössze három személy származott. Jellemző, hogy mindhármuk jelentős mezővárosok elszármazott tagjai. Kettejük gyöngyösi, a harmadik pedig Kecskemétről került a győri székeskáptalanba. Itt nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a gazdasági összefonódásokat — főleg a marhakereskedelem általit — amely következtében a fent említett mezővárosok és Győr között élénk gazdasági kapcsolat állt fent.28 A töröknek a térségből történő végleges kiszorulása után, azaz az 1700-as évek első negyed évszázadában sem szaporodtak fel az ország közepéről stallumhoz jutó egyháziak a győri székeskáptalanban. Sőt, egyetlen személy sem került be a tárgyalt térségből a visszahódító háborúk után. Külföldiek A magyar káptalanokban stallumhoz jutó külföldiek száma és aránya a magyar történetírásnak régóta a témáját képezi.29 A győri székeskáptalan vizsgált hatvanhét éve alatt hét külföldi méltóságviselőt találunk. Ezek szerint a királyságon kívülről győri stallumba jutók arányát 10,4%-ban állapíthatjuk meg. Kettő közülük Európa olyan szegletéből származott, amely területtel földrajzi okok miatt Győr városának minimális mértékű kapcsolata volt. Név szerint Walter Lynch és Caspar Jongelin, 26 Bedy: A győri székeskáptalan 422^-23. 27 Balázs: Az alkalmazás dilemmái 5-27.; Balázs: Az új ország és a katolikusok 61-75. 28 Gecsényi: Gazdaság, társadalom, igazgatás 229-241., 255., 257. 29 Köblös: A Budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 205. 152
