Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK Ismeretlen származásúak A fennmaradó huszonhét személy pontos származása nem megjelölhető. Ez a kanonokok 40,2%-át jelenti. Tévedésre adhat okot, hogy további nemesi és polgári származású személyek maradhattak ebben a csoportban. Továbbá a jobbágyi sorból származó kanonokok is ezt a csoportot duzzasztják. Ennek, a származásukat tekintve ismeretlennek nevezett csoportnak a pontosabb megismerése későbbi, e dolgozaton túlmutató feladatunk lehet. 1458 és 1526 között a győri székeskáptalanba huszonkét jobbágy származású kanonokot installáltak.23 Ez a százkilencven fős testület 11,5%-át jelenti, amely szintén tartható aránynak tűnik az ismeretlenek csoportján belül is. Fontos megállapítanunk azonban, hogy a vizsgált korszakból e huszonhét kanonok közül tizennégyen oszlopos kanonokságig, vagy püspöki méltóságig jutottak. Pontos származási státuszuk ismerete nélkül is kijelenthetjük, ha egy csoport tagjainak 51,8%-a a befutható karrier legmagasabb pontjáig eljut, akkor az a környezet kedvez a társadalmi mobilitásnak. A kanonokok születési hely szerinti származása Már Köblös József is felhívta a figyelmet arra, hogy a káptalani testületbe kerüléskor mennyire fontos faktornak számít a területi kapcsolódás.24 Az alábbiakban a győri székeskáptalan földrajzi vonzáskörzetének felvázolására teszünk kísérletet. Górcső alá vettük, hogy honnan és hányán kerültek be a káptalanba, illetve személyükkel a kanonokok milyen mértékben képviseltek egy-egy régiót vagy vármegyét. Felfedezhető-e a püspökök kinevezési politikája között különbség, esetleg preferálnak-e bizonyos területről jövő személyeket? A következőkben először a Magyar 23 Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 205. 24 Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan 48. 150
