Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Kruppa Tamás: A püspök, a fejedelem és a vajda. Naprághy Demeter kancellár erdélyi tevékenysége és ami után következett (1598-1602)
A lemondási feltételekről szóló végérvényes szerződés 1597. december 23- án kelt: ez kimondja, hogy mivel Zsigmond felesége, Mária Kriszterna nem kívánt a fejedelemségben maradni, a császár helyette testvérét, Miksa főherceget fogja kormányzóvá (gubernator) kinevezni és Erdélybe küldeni.15 Az ő útjára végül nem került sor, császári biztosok azonban a következő év tavaszán megfordultak Erdélyben, hogy előkészítsék érkezését. Érdekes egybeesés, vagy talán nem is az, hogy a magyarországi rekatolizációban, valamint ellenreformációban nagy érdemeket szerzett Pethe Márton éppen 1598-ban lett kancellár, éppen akkor, amikor Naprághy nyerte el ugyanezt a tisztséget Erdélyben, valamint ekkor váltotta váradi székében az a Migazzi vagy Mikáczius Miklós, aki ellen éppen Pethéhez hasonló tevékenysége miatt külön cikkelyben emlékeznek majd meg a bécsi békében a Habsburgok ellen felkelt magyar rendek. Ekkor, vagyis 1598-ban Naprághy már egy éve püspökként tevékenykedett, amiről sajnos igen kevés információval rendelkezünk, levelezése ugyanis nem maradt ránk. Annyi azonban kiderül a forrásokból, hogy a visszakapott egykori püspöki birtokon, Gyalun a humanista műveltségű főpap megpróbált egy kis kört maga köré szervezni. Ennek egyik, pontosabban egyetlen ismert tagja az erdélyi antitrinitárius püspök, Enyedi György egykori tanítványa, Szilvási János volt. Szilvási neofita buzgalmával vitába keveredett egykori mesterével, amelynek lenyomata az Antiquitas et perpetua duratio fidei catholicae. Naprághynak az erdélyi szellemi élet katolikus kontrolljához nem csak tehetséges munkatársak, mint Szilvási járultak hozzá. 1596-ban, tehát még Erdélybe kerülése előtt Visconti nuncius egy pápai brévét kapott, amely felhatalmazza, hogy hozzá nyilvánosságra az Index legújabb változatát.16 Sajnos itt is meg kell küzdenünk a források hiányával, de valószínűdennek tartom, hogy a nuncius ne vette volna igénybe a püspök segítségét ebben az ügyben. Legkézenfekvőbb segítségének a jezsuiták ígérkeztek, ennek ellenére úgy tűnik, hogy nem volt felhőtlen a viszonyuk. A jezsuita források többször felróják neki, hogy bár segítséget ígért a rendnek, ígéretét nem teljesítette. Sőt, egy ízben azzal is meggyanúsítják, hogy Mihály vajdát arra ösztönözte, hogy űzze ki a rendet a fejedelemségből. Ezek a vádak ugyanakkor általánosságokban mozognak, kevés konkrét sérelem olvasható ki belőlük.17 A kölcsönös ellenérzésnek talán az lehet az oka, hogy a jezsuita rend, a rendtagok negyedik, a pápának tett különleges engedelmességi fogadalma miatt igyekeztek kivonni magukat a világi egyházi szervezet irányítása alól, amelyet a püspökök érthető módon nehezményeztek. Első, nagyszombati betelepülésük kudarcának egyik alapvető oka is ebben rejlett. Elképzelhető, hogy az erdélyi püspökségét tartalommal kitölteni szándékozó, és az eretnekek ellen nemcsak a polémiák terén a harcot felvevő, hanem az KRUPPA TAMÁS A PÜSPÖK, A FEJEDELEM ÉS A VAJDA... 15 Kruppa: Miksa kormányzósága 817-845. 16 Kruppa: Tradíció és propaganda 178., 185., 271. 17 MAH IV. 325., 431., 454., a kiűzésre 431. 15
