Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között

OLÁH P. RÓBERT A GYŐR] SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1658 ÉS 1725 KÖZÖTT Oláh P. Róbert A GYŐRI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1658 És 1725 között* Bevezetés Az egyházi középréteg vizsgálatának historiográfiája több mint százharminc éves hagyományra tekint vissza.* 1 Ez idő során, a kutatás korai periódusában főleg a középréteg intézményi hátterét, a káptalant vizsgálták a kor történészei, amely kutatói figyelem az idő előre haladtával egyre inkább a testület személyi összeté­telére irányult. Megállapítható azonban, hogy a századfordulón készült nagy, át­fogó történeti munkák, a káptalan személyi összetételével foglalkozó archontoló­­gikus és prozopografikus művek java a Mohács előtti időkre korlátozódnak.2 A káptalanok kora újkori élete eddig kevésbé került az egyházi középrétegről szóló tudományos diskurzus középpontjába. A győri székeskáptalan esetében a mai napig használt alapkutatásokat és a kutatás irányvonalait Bedy Vince fektette le.3 Jelen munkában feladatunknak tekintjük a győri székeskáptalan személyi állomá­nyának átfogó vizsgálatát a prozopográfia módszertanával Széchényi György és Keresztély Ágost püspökök közötti (1658-1725) mozgalmas, változásokkal teli időszakban.4 A vizsgálat tárgyát képező hatvanhét év alatt ugyanennyi számú ka­nonokot ismerünk. Róluk szól ez a tanulmány. A káptalan személyi állományának vizsgálata I.5 Származás Ahogy azt a középkori Pécs székeskáptalani vizsgálata alkalmával Fedeles Tamás rögzítette, a magyar székeskáptalani statútumok nem tartalmaznak származás­béli előírást a felvehető tagokkal szemben.6 így a magyar székeskáptalanok tár­* Hálás köszönettel tartozom Nemes Gábornak, akinek a tanácsai nélkül ez a munka nem készülhetett volna el. A szerző a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. 1 A teljesség igénye nélkül: Vagner: A nyitrai székes-káptalan; Kollányi: Esztergomi kanonokok; Mályusz: Egyházi társadalom; Pfeiffer: A veszprémi egyházmegye; Köblös: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan, később: Köblös: Az egyházi középréteg; RÁcz: A magyarországi káptalanok 147-210.; Fedeles: A pécsi székeskáptalan; Kristóf: Egyházi középréteg; C. Tóth: A „mályuszi modell” 11-34.; C. Tóth: A győri nagy és kisprépostok 405^-10.; G. Tóth: A Csanádi székeskáptalan. 2 Kevés kivételként: Hermann: A veszprémi székeskáptalan. 3 Bedy: A győri székeskáptalan. 4 Prozopográfiára lásd Stone: Prosopography 46-79.; Engel: Prozopográfia 34. 5 Minden esetben igyekeztünk az elemzések összehasonlító részeinél azt diakrón és szinkron a korábbi győri, illetve a veszprémi vagy más székeskáptalanokkal elvégezni. Ahol ezt nem tettük meg, ott nem állt rendelkezésre kellő adatmennyiség. 6 Fedeles: A pécsi székeskáptalan 87. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom