Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... Gerencsér Péter AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu Bevezetés Miközben a történeti kutatás széles spektrumon vizsgálta a hódoltság kori alföldi ás dél-dunántúli falupusztulás földrajzi, népesedési, etnikai és agrártörténeti összetevőit, viszonylag kevesebb figyelem esett az északnyugat-dunántúli falvak ezen időszakban bekövetkező elnéptelenedésére. A hangsúlyeltolódás indokolható azzal, hogy délen a településszerkezeti roncsolódások is súlyosabbnak bizonyultak, noha korántsem annyira, mint azt korábban feltételezték.1 A dunántúli török kártételeket és hódoltatást részint az adóképes porták számának alakulása alapján vizsgáló Illik Péter a hódoltsági peremvidéken főként Veszprém és Zala megyék esetében talált tömeges falupusztulást, ezzel szemben Vas és Sopron megyéket védettebbnek minősítette.2 A hódoltsági peremvidéken túl is voltak azonban újjáéledésre képtelen falvak, mint azt az egyik legnyugatibb példa, a rábaközi Hidász (vagy valószínűbb eredeti nevén: Hidas) esete mutatja. Amíg Sopron vármegye feldúlt falvai néhány évtized múltán repatriálás és migráció révén képesek voltak regenerálódni, Hidász rendhagyó módon soha nem tudott többé újjátelepülni. Ugyanakkor igazgatástörténeti szempontból is sajátos, hogy a falu fizikai megsemmisítése után Kapuvár kötelékében a közösség (communitas) bizonyos fokú önkormányzatisággal egészen a 19. századig képes volt fennmaradni. E két ok - az északnyugat-dunántúli végleges településpusztulásban elfoglalt speciális helyzete és a falu nélküli község - együttesen teszi indokolttá, hogy Hidász esetét részletesebben megvizsgáljuk. A kutatástörténet Hidászt legfeljebb elszórt, lábjegyzetszerű megjegyzések keretében tanulmányozta. A kapuvári Rábaközi Múzeum első igazgatója, Faragó Sándor vártörténeti munkájában a településnévből vont le társadalomszerkezeti és topográfiai következtetéseket,3 utóbb született doktori disszertációjában főként a középkori hadtörténet régészeti aspektusai felől közelített a kérdéshez.4 Minthogy mind az összefoglalás, mind pedig a levéltári forrásokon alapuló alapkutatások hiányoznak, az alábbiakban egyaránt szükséges vizsgálni a középkori falu működését, a török kori belső migráció lokális hatásait, a faluközösségnek a település pusztulását követő virtuális létezését az önállóság 19. századi felszámolásáig, valamint az egykori falu eddig nem tisztázott földrajzi elhelyezkedését és nevének pontos olvasatát. (1-2. kép) 1 Dávid: Magyarország népessége 141-171. 2 Illik: Török dúlás 93-140. 3 Faragó: A kapui vár 92. 4 Faragó: Fejezetek Kapuvár 64. 113
