Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu

GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... Gerencsér Péter AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu Bevezetés Miközben a történeti kutatás széles spektrumon vizsgálta a hódoltság kori alföldi ás dél-dunántúli falupusztulás földrajzi, népesedési, etnikai és agrártörténeti össze­tevőit, viszonylag kevesebb figyelem esett az északnyugat-dunántúli falvak ezen időszakban bekövetkező elnéptelenedésére. A hangsúlyeltolódás indokolható azzal, hogy délen a településszerkezeti roncsolódások is súlyosabbnak bizonyultak, noha korántsem annyira, mint azt korábban feltételezték.1 A dunántúli török kártételeket és hódoltatást részint az adóképes porták számának alakulása alapján vizsgáló Illik Péter a hódoltsági peremvidéken főként Veszprém és Zala megyék esetében talált tömeges falupusztulást, ezzel szemben Vas és Sopron megyéket védettebbnek minősítette.2 A hódoltsági peremvidéken túl is voltak azonban újjáéledésre képtelen falvak, mint azt az egyik legnyugatibb példa, a rábaközi Hidász (vagy valószínűbb eredeti nevén: Hidas) esete mutatja. Amíg Sopron vármegye feldúlt falvai néhány évtized múltán repatriálás és migráció révén képesek voltak regenerálódni, Hidász rendhagyó módon soha nem tudott többé újjátelepülni. Ugyanakkor igazgatástör­téneti szempontból is sajátos, hogy a falu fizikai megsemmisítése után Kapuvár kötelékében a közösség (communitas) bizonyos fokú önkormányzatisággal egészen a 19. századig képes volt fennmaradni. E két ok - az északnyugat-dunántúli végleges településpusztulásban elfoglalt speciális helyzete és a falu nélküli község - együt­tesen teszi indokolttá, hogy Hidász esetét részletesebben megvizsgáljuk. A kutatástörténet Hidászt legfeljebb elszórt, lábjegyzetszerű megjegyzések keretében tanulmányozta. A kapuvári Rábaközi Múzeum első igazgatója, Faragó Sándor vártörténeti munkájában a településnévből vont le társadalomszerkezeti és topográfiai következtetéseket,3 utóbb született doktori disszertációjában főként a középkori hadtörténet régészeti aspektusai felől közelített a kérdéshez.4 Minthogy mind az összefoglalás, mind pedig a levéltári forrásokon alapuló alapkutatások hiányoznak, az alábbiakban egyaránt szükséges vizsgálni a középkori falu műkö­dését, a török kori belső migráció lokális hatásait, a faluközösségnek a település pusztulását követő virtuális létezését az önállóság 19. századi felszámolásáig, va­lamint az egykori falu eddig nem tisztázott földrajzi elhelyezkedését és nevének pontos olvasatát. (1-2. kép) 1 Dávid: Magyarország népessége 141-171. 2 Illik: Török dúlás 93-140. 3 Faragó: A kapui vár 92. 4 Faragó: Fejezetek Kapuvár 64. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom