Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK pen magyar helyetteseik által a végvidéki haderőből, szabad legényekből toborzott alakulatok finanszírozása kerül előtérbe. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a készpénzfizetéssel ritkán ellátott végváriak képtelenek voltak olyan fegyverzet kiállítására, amely a tábori szolgálathoz elengedhetetlen lett volna. Rendszeresen követelték ugyanis, hogy számukra a hadjárat kezdetén - változó arányban - két-három hónapnyi készpénz és ugyanennyi posztó zsoldot utaljon ki az Udvari Hadi Fizető Hivatal, azaz a hadjárat idejére szóló pénzt előzetesen kérték kifizetni. Az 1680-as évekből ugyan van még adatunk arra, hogy a végvárakban állomásozó katonák, tisztek fizetésére is sor került, de ez a gyakorlat lassan eltűnik szemünk elől. Az Alsó-Ausztria által biztosított fizetés gyakorlata egészen 1695-ig fennmaradt, hiszen ebben az évben döntött úgy a tartomány vezetése, hogy beszünteti a végvidék korábban igen jelentős finanszírozását és a magyar katonák vonatkozásában a továbbiakban csak a győri, tatai és palotai magyar hajdúk és huszárok jövedelmét állja.37 E döntést a Győri Főkapitányság vezető magyar tisztjei sikeres érdekérvényesítésének tekinthetjük. Ne feledjük: Palota várának főkapitánya és uradalmának földesura Zichy István győri magyar főkapitány-helyettes volt, míg Tata várának főkapitánya Csáky László, aki Zichyt követte a győri magyar főkapitány-helyettesi pozícióban. Ennek következtében a kieső veszprémi és pápai helyőrség és tisztjeik ifj. Zichy István vicegenerális útján próbálták elérni, hogy az Udvari Kamara találjon számukra új finanszírozási forrást. Farkas András pápai és Reitter Ferenc veszprémi seregdeákok kérvényükben éves javadalmazásuk (100 forint pénzben és ugyanennyi posztóban) utalványozását kérték, mivel - mint írták -Alsó-Ausztria a pápaiak és veszprémiek javadalmazását nem fizeti többé.38 1696- ban egyébként úgy tűnik, hogy Alsó-Ausztria a megmaradt helyek számára folyósította a szokásos végvidéki fizetést.39 Az éves zsold egyébként a Győri Főkapitányság váraiban szolgáló magyar vitézek számára a meglévő gyakorlat szerint40 5 hónapnyi pénzben és 5 hónapnyi posztóban járt.41 Kérdéses persze, hogy a zsold mekkora részét kapták élelemben. A tatai magyar huszárok és Csáky László főkapitány 1699-ben a komáromi élésmester számadásai szerint részben pénzben, részben természetben kapták meg a végvidéki fizetési szabályozás szerint (Gräniz Tax nach) érvényes járandóságu-37 ÖStA KA HKRProt. Reg. 1696. Jan. nr. 13. (Bd. 398. föl. 7r.) 38 ÖStAFHKAHFU 1696. szept. 17. (Kt. 861. [r. Nr. 379.] föl. 178-179.) „...von gehörigen Orthen wie dan sonderlich dem kays. Obrist Mustermaister Amt eingezogene information, weihen die N.Ö. Landschaft denen Papper und Vesprimer weiter kein Zahlung mehr zu laisten habe, sondern solche per transactionem auf die HC gekommen seie...” 39 ÖStA KA HKR Prot. Reg. 1696. Apr. nr. 185. (Bd. 398. fol. 184r.); Trawnicek: Tuchsold und Landschaftsjuden 210-211. 40 Pl. az 1668. évi végvidéki fizetéskor is így kapták fizetésüket. ÖStA KA AFA 1669. máj. 6. 41 Johann Kari Bartholotti az Udvari Hadi Fizetőhivatal vezetőjének jelentése: „... was die Wesprimer und Paper anbelangt, ist solche allezeit von der N. Ö. Landschafft mit der Raaber ungarishen Gräniz Müiz, sovil den Ambt wissent mit 5 Monath in Gelt und sovil in Tuch jährlich bezahlt worden, ob nun aber solche Bezallung auf eine hochlöblichen Hofcammer bei Ablesung der Steyr Geföhlen, ist den Ambt unbewust, wan also eine Bezahlung erfolgen solte...” ÖStA FHKA HFU 1695. máj. 5. (Kt. 843. [r. Nr. 370.] fol. 84-117.) 158
