Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
FEDELES TAMÁS „AD OMNES SACROS ORDINES PROMOVERI” 2. táblázat Magyar klerikusok promócióval kapcsolatos ügyei a római Kúriában (1418-1523)93 Egyházmegye 1418-1453 1471-1483 1426-1523 Összesített fő % fő % fő % fő % Argyas 0 0 0 0 1 0,1 1 0,08 Bosznia 0 0 2 2,5 0 0 2 0,2 Csanád 10 3 1 1 9 1 20 2 Eger 61 18 12 15 150 19 223 18 Erdély 23 7 10 12 118 15 151 13 Esztergom 25 7 18 22 175 22 217 18 Győr 11 3 7 9 32 4 50 4 Kalocsa-Bács 14 4 9 11 23 3 46 4 Nándorfehérvár 0 0 0 0 1 0,1 1 0,08 Nyitra 3 1 1 1 8 1 12 1 Pécs 73 21 4 5 42 5 119 10 Szerém 0 0 0 0 0 0 0 0 Vác 4 1 1 1 19 2 24 2 Várad 23 7 2 2,5 34 4 59 5 Veszprém 62 18 7 9 44 5 113 9 Zágráb 31 9 7 9 118 15 156 13 Egyházmegye nélkül 0 0 0 0 8 1 8 1 Összesen 340 100 81 100 783 100 1204 100 Az összesítés alapján a győri püspökség aránya nem változott (4%), s ez pontosan megegyezik a kalocsa-bácsi értékkel, s mindössze egy százalékkal marad el a váraditól. Az esztergomi, az egri, az erdélyi és a zágrábi egyházmegyék értékei úgyszintén kiemelkedők, a Csanádi, a váci és a nyitrai püspökségek pedig ezúttal is sereghajtók. Pécs és Veszprém esetében tapasztalunk mindössze jelentősebb eltérést, 10 és 9%-os részesedéssel. Vajon mire következtethetünk ezek alapján? Csupán esetlegességről van szó, vagy esetleg olyan tendenciáról, amely tágabb összefüggésekbe is beilleszthető? A véletlenen túlmenően egyéb körülmények is befolyással lehettek az egyházi rendeket a római Kúriában felvenni kívánó klerikusok területi megoszlására? A Sacra Poenitentiaria Apostolica kérvényeit vizsgálva Kirsi Salonen arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes egyházmegyék demográfiai viszonyai alapvető hatással voltak az adott területről benyújtott szupplikációk számának alakulására. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az egyes régiók gazdasági és egyházi viszonyai, kiváltképp a rendelkezésre álló javadalmak száma ugyancsak jelentős befolyással voltak minderre. Minden bizonnyal nem a véletlen műve, hogy a II. Pius korabeli folyamodványok számottevő része a Rajna-Majna- Mosel folyók határolta területről érkezett a hivatalhoz, ugyanis e régió számított a korabeli Európa legvárosiasodottabb és egyúttal legnépesebb területének. Mindez 93 93 Forrás: I. oszlop Lukcsics: XV. századi pápák, 1—II.; II. oszlop: ASV Reg. Suppl. magyar vonatkozású köteteinek kigyűjtött adatai; Ili. oszlop: ASV Cam. Ap. Libr. format, adatai. 93