Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
László Csaba: Szerkesztői előszó
I ARRABONA 2015-2018. 53-56.______________________________________SZERKESZTŐI ELŐSZÓ get déli felében építsenek fel egy múzeumot, könyvtárat és képtárat magába foglaló épületet, a városi magisztrátus elutasította. Lovas ezek után minden energiáját a gyűjtemény rendbetételére, a tárgyak azonosítására, szakszerű leltározására fordította. Lovas kezdeményezésére a bencés régiségtár neve 1929-ben Győri Bencés Rómer Flóris Múzeum lett. Noha a magyarországi vidéki múzeumok megalapítása a 19. század hatvanas éveitől számítható, a Győr városi és Győr megyei múzeumegyesület csak 1937-ben jött létre. A városi múzeum anyagát a minisztériumi elképzelések szerint elsődlegesen a letétként átveendő bencés gyűjtemény alkotta volna, de sor került város által finanszírozott ásatásokra, a városképek, metszetek, térképek összegyűjtésére. Mivel a bencés gyűjtemény átvételére irányuló tárgyalások eredménytelenül végződtek, a kevéssel előbb felépített kultúrház emeleti termeiben 1943-ban megnyílt a Városi Múzeum helytörténeti jellegű kiállítása. A városi múzeum anyagát - képtár, numizmatikai gyűjtemény és várostörténeti dokumentumok - 1945 januárjában nyugatra szállították. Csupán a képtár egy része került vissza 1964 elején. A világháborút követően ismét elsődleges kérdéssé vált a Bencés Rómer Flóris Múzeum és a Városi Múzeum egyesítése. A kérdést a korszakban nem egyedülálló módon a központi hatalom a bencés gyűjtemény államosításával oldotta meg. Az egykori Apátúr-házba költöztették át a gyűjteményeket, majd az immáron állami múzeumot 1951-ben a városhoz kevés kötődéssel bíró Xantus Jánosról nevezték el. Az „Arrabona, a Győri Múzeum Évkönyve” címet viselő kiadvány szerkesztői a kezdetektől igyekeztek a három történeti vármegyéhez - Győr, Moson, Sopron - kapcsolódó történeti, régészeti, néprajzi, művészeti, irodalomtörténeti és műemlékvédelmi témájú tanulmányokat megjelentetni. A színvonalas kiadványokban beszámoltak az aktuális feltárásokról, a múzeumok tevékenységéről. Több alkalommal egy-egy kiemelkedő történeti személyiséghez kapcsolódó évfordulóról adtak számot, közölvén az ezen alkalmakból tartott tudományos tanácskozások előadásait. A Győri Múzeum Évkönyve sorozat alcíme időközben technikai és pénzügyi okokból Múzeumi Közlemények névre változott, azonban az „ARRABONA” továbbra is a győri múzeum legfontosabb kiadványának neve maradt, függetlenül az ugyancsak többször változott szerkesztők személyétől. A vidéki múzeumokat 1963-ban szervezték megyei múzeumi igazgatóságok alá, így a korábban önálló soproni (alapítva 1868), mosonmagyaróvári (alapítva 1882) múzeumok önállóságukat részben elvesztve a megyei fenntartású győri múzeumi igazgatósághoz tartoztak. A megyék igazgatási szerepének csökkentésével egy időben, 2012-ben felszámolták a megyei múzeumi szervezetet. A városi múzeumok és filiáik ekkortól ismét a városi önkormányzatok fenntartásába kerültek. A győri Xantus János Múzeum és az 1994-ban alapított Városi Művészeti Múzeum összevonásával 2013-ban jött létre a Rómer Flóris Művészeti és Történet Múzeum. A szervezeti változás egyúttal lehetőséget teremtett a korábban is Győrött szerkesztett évkönyv szerepének újragondolására. A megyében működő három területi hatókörű városi múzeum - Rómer Flóris Múzeum, Soproni Múzeum, Hansági 8
