Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A doromb hangszertípus történeti áttekintése
BRAUER-BENKE JÓZSEF A DOROMB HANGSZERTÍPUS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE függésbe.35 Ezért a magyar hangszerelnevezés viszonylag késői, 15-16. századi felbukkanása leginkább arra enged következtetni, hogy a doromb hangszertípust csak a középkor folyamán vehettük át a környező népektől. A régészeti adatok alapján a hangszertípus európai jelenlétével az 5-6. század óta lehet számolni, mert 1868-ban, egy Franciaország északnyugati részén, Rouenben folytatott ásatás során a gall-román időszakra datált, öt darab, a mai fém dorombokkal rokonítható formájú bronz doromb került elő.36 Összességében az európai gyűjtemények régészeti leleteit figyelembe véve a 6. századtól adatolható a bronz és a 10. századtól pedig az acél dorombok elterjedése.37 A hangszertípus eddig ismert legkorábbi európai ábrázolása jelenik meg az angliai Exeter gótikus katedrálisának ún. zenész karzatán „Minstrels’ Gallery”. Az 1360 körül épült karzat mellvédjén 12 különböző hangszeren játszó angyal szobra látható, amelyek közül balról az ötödik dorombon játszik.38 (6. kép) Svédországban szintén a 14. század végén és a 15. század elején mutatható ki a doromb megjelenése. Legkorábbi ábrázolása 1480-ból az upplandi a Hárkeberga település templomában található freskóról ismert, amelyet bizonyos Albert piktor (Immenhusen kb. 1440 - kb. 1507) készített.39 (7. kép) Marin Mersenne (1588-1648) francia matematikus és zeneteoretikus 1636-ban megjelent „Harmonie universelle” című művében az alsóbb néposztályok körében elterjedt doromb hangszert a felsőbb körök művelt főinek figyelmébe is ajánlja.40 A 17. század végére a hangszertípus a közép- és kelet-európai régióban is széles körben ismert lehetett. A felső-ausztriai Molln településen, ahol évszázados hagyományai vannak a dorombkészítésnek és a város címerében is egy doromb szerepel, már 1679 óta jelentős mennyiségben készültek kovácsoltvasból készített dorombok, amelyek kereskedők közvetítésével juthattak el a bécsi és pesti piacokon kívül München, Lipcse, Frankfurt, Trieszt, illetve Lengyelország és Törökország nagyobb városaiba.41 35 Csepregi Márta szóbeli közlése. 36 Kollweit: Jew’s Harps 77. 37 Crane: Extant Medieval 19-25. 38 Klier: Volkstümliche Musikinstrumente 71. 39 Heymann: Introduction 25. 40 Mersenne: Harmonie universelle 45-48. 41 Klier: Volkstümliche Musikinstrumente 71-76. 7. kép Dorombon játszó zenész (Albert piktor, Härkeberga templomának freskója, 1480 körül) 71
