Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A doromb hangszertípus történeti áttekintése
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK tian „elemi gondolat” és „népgondolat” elmélete Jung pszichológiai antropológiájának válik központi gondolatává és terjed el archetípus néven.13 Az elemi gondolat vagy archetípus lényege szerint azonos földrajzi és természeti környezet esetén mindenfajta kulturális érintkezéstől függetlenül hasonló produktumokat hozhat létre éppúgy, mint az analóg reagálás ösztöne. Viszont jó néhány hangszer esetében a különböző népcsoportok körében megtalálható hangszertípusok morfológiai és elnevezésbeli egyezései valamely adott helyről való eredeztetéssel magyarázhatók. Ezért hangszertörténeti kutatások egyértelműen arra mutatnak, hogy a hangszertípusok történeti vizsgálatánál a diffuzionizmus jelensége szintén megragadható, amelynek alapján adott hangszertípusnál az interetnikus kapcsolatok útján nyomon követhető egy-egy hangszer térbeni és időbeni terjedése. Ezen túlmenően az ún. stimulus diffúzió jelenségének lényege szerint nem feltétlenül az új termék, jelen esetben adott hangszer átvételéről van szó, csak az átvétel ötlete adja meg a stimulust a helyi invenció létrejöttéhez.14 Habár a dorombok kialakulásának története még nem teljesen feltárt, de a történeti adatok áttekintése arra enged következtetni, hogy a hangszertípus viszonylag egyszerű felépítése ellenére, nem minden népcsoport alakított ki doromb típusú hangszereket. Ázsiában és Európában szinte mindenütt ismert, viszont az európai gyarmatosítók megjelenése előtt az amerikai, az ausztrál és az afrikai kontinenseken nem ismerték a doromb hangszertípust. A morfológiai jellemzőkön alapuló komparatív kutatások alapján feltételezik, hogy a doromb Kína déli területein vagy Délnyugat-Ázsiában alakulhatott ki.15 A csendes-óceáni szigeteken a hangszerek díszítésére alkalmazott növény és állati szimbolikus ornamentika vizsgálata alapján nem kizárt, hogy már a neolitikum idején megjelenhettek az első idioglott dorombtípusok.16 (3. kép) Viszont régészeti leletekkel ezt mindezidáig nem tudták alátámasztani, mert az eddig ismert legkorábbi lelet az Altáj hegységből Chultukov Log 9 és Cheremshanka nevű régészeti lelőhelyek feltárásaiból előkerült ló vagy marha bordáiból készített, öt részben, vagy 3. kép Pápua zenész idioglott dorombbal, Pápua Új-Guinea, Wahgi-völgy (Fotó: Jacques Vüleminot, 1965.) 13 Jung: Über die Archetypen 7-43. 14 Kroeber: Stimulus Diffusion 1. 15 Marcuse: A Survey of 98-99. 16 Collaer: Ozeanien 98. 66
