Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Brauer-Benke József: A doromb hangszertípus történeti áttekintése

ARRABONA 2015-2018. 53-56.

TANULMÁNYOK

1. kép

Heteroglott kovácsoltvas doromb és tartója (RFMTM, Néprajzi Gyűjtemény, ltsz.: XJM.N.79.5.2.1-2. Tanai Csaba Taca felvétele)

tér valószínűleg nem készített dorombokat, mert akkor több példány is fenn kellett volna, hogy maradjon.5 Ezért bizonyosra vehető, hogy a doromb és a trapéz alakú kis tárolóeszköz vándorkereskedő által kerülhetett Nyalkára, aki nagyobb tételben tárolt és szállított hangszereket ilyen fa tárolóeszközök segítségével.

A doromb hangszertípus a Hornbostel-Sachs-féle osztályozás logikus, a hang keletkezését alapul vevő csoportosítás alapján az idiofon hangszerek közé sorolandó.6 Egy későbbiekben elterjedt elmélet szerint, mivel a hang a szájüregben keletkezik, illetve az ott képzett artikulációval változtatják a hangokat, felvetődött annak a lehetősége is, hogy a dorombok az aerofon hangszerekhez legyenek besorolva.7 Ennek köszönhetően a hazai gyakorlatban is megfigyelhető a doromb hangszertípus aerofon csoportosítása.8 Más kutatók diplomatikusan arra a következtetésre jutnak, hogy a dorombokat a pengetett aerofonok és a folyamatos levegő utánpódást igénylő idiofonok közé egyaránt be lehet sorolni.9

Összességében a Hornbostel-Sachs hangszertipológiai elv következetes alkalmazásával, amely szerint meghatározó elv a hang keletkezésének a helye, a dorombnak továbbra is az idiofon hangszertípusok közé kell tartoznia, mert a kordo-5 Tanai Péter közlése.

6 Hornbostel-Sachs: Systematik der Musikinstrumente 553-590.

7 Crane: The Jew’s Harp as Aerophone 66-69.

8 Mandel: Magyar népi hangszerek 112.

9 Fox: The Jew’s Harp 135., Platt: Kulturgeschichte 51-53.

64