Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Szalai Zsolt: Életút és életmód - Mithay Antal fényképei
ARRABONA 2015-2018. 53-56. SZEMLE tunk el a fejezet egyik legizgalmasabb munkájához Kökényesi Zsolt A győri jezsuita gimnázium diáksága a kezdetektől a feloszlatásig (1630-1773) címet viselő tanulmányához. Kökényesi a szerencsés módon fennmaradt gimnáziumi matrikulák átvizsgálása után munkája első felében évtizedes bontásban, általános következtetéseket von le a beiratkozó diákok létszámát és osztályonkénti megoszlását illetően. Az így kapott számokat kontextusában más, a Magyar Királyság területén működő gimnáziumokkal veti össze. Ennek eredményeképpen világosan kirajzolódnak az iskolák közti erőviszonyok, valamint az egyes iskolák presztízsértéke. Kökényesi kimutatása szerint az 1740-es évek elején a beiratkozó diákság körében a hatodik legnépszerűbb iskola volt a győri jezsuita gimnázium. Ezzel a pozícióval a győri intézmény az országos élvonalhoz tartozott a több mint harminc másik, jezsuiták által vezetett intézmény viszonylatában. Tanulmányának második felében Kökényesi a matrikulák adatgazdagságát felhasználva a diákok egy szűk csoportját elemezte. A főnemesi származásúak listájának összeállítása során újabb, párhuzamosan más királyságbeli gimnáziumokkal vált összehasonlíthatóvá és értékelhetővé a győri gimnázium. Ennek végén az iskola további presztízsére és színvonalára enged következtetni a későbbiekben befutott karrierek egységes vizsgálata is. A tárgyalt társadalmi csoport sokszínű megvilágításban történő vizsgálata után a szerző a főnemesi származású beiratkozókat tartalmazó listát bocsátja közre. A kötet második nagy tematikai egysége a Szent Ignác-templom művészeti kialakítását mutatja be. E fejezetben Galavics Géza ismerteti a templom 17. századi művészeti koncepcióját és az abban megjelenő társadalomképet. A fejezet másik tanulmányát Serfőző Szabolcs jegyzi a Szent Ignác-templom 18. század közepi belső kialakításáról. Galavics az építészeti, képzőművészeti és ikonográfiái szempontok alapján vázolja Győr városának és annak társadalmi csoportjainak kapcsolatát a Jézus Társasággal. Emellett a szerző elhelyezi az árulkodó építészeti stílusjegyek alapján a győri Szent Ignác-templomot abba a stílusáramlatba is, amelynek fő mesterei azok az „ausztro-italiani”-k, akik Habsburg birodalom-szerte meghatározónak számítottak a jezsuita templomok kialakításában. A hasonlóságok kiemelésére és szemléltetésére, a fő mintaként szolgáló bécsi egyetemi templom mellett többek között a nagyszombati és kassai jezsuita templomok homlokzatáról is citál képet a szerző. A mellékoltárokat illetően pontos Galavics megfigyelése, miszerint azok másmás társadalmi csoportot igyekeznek megszólítani, így téve a templomot a párbeszéd színhelyévé minden Győr és környéki társadalmi réteg számára. Részletes művészettörténeti elemzés mellett a tanulmányíró egyesével ismerteti az oltárok keletkezésének történetét is. A harmadik, és egyben utolsó nagy tematikai egység az egyházi társadalommal, a jezsuita lelkipásztorkodással és a városban működő vallásos társulatokkal foglalkozik. Ez a rész egy nyitásnak tekinthető Győr városa felé, mivel az előző két fejezettel ellentétben itt nem csak kizárólag a jezsuitákról olvashatunk. Témájának okán így ez a kötetrész a legszínesebb. Elsőként Horváth József Végrendeleti adományok a győri jezsuiták és más egyházi szervezetek javára a 17. században című tanulmányát ismerhetjük meg, ezt követi Kádár Zsófia ismertetése a 17. századi Patrona Hungariae-társulatról, annak megalapításáról és tagságáról, valamint a Jézus Társasághoz fűződő kapcsolatáról. Majd sorrendben Székely Zoltán kutatási beszámolója következik a győri németek Győzedelmes Mária-kongregációjáról és an336
