Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... érdekeltséget nem vállalhatunk, mert az ipartestület költségelőirányzati viszonyai a legszigorúbb takarékosságra kényszerítenek bennünket”.74 Két hónappal később hasonlóan határozott elutasító válasz érkezett a győri Kereskedelmi- és Iparkamarától is: „A »Kárpáti őrség« megvételére vonatkozó előterjesztésére sajnálattal értesítjük Tanár Urat, hogy a részvénytársaság megalakítására vonatkozó puhatolózásunk tagjainknál eredménytelen maradt, mert a kereskedők és iparosok ma már nincsenek abban a helyzetben, hogy kulturális célokra jelentősebb áldozatot hozhassanak. Kamaránk anyagi helyzete pedig teljesen kizárja, hogy nem szorosan vett kereskedelmi és ipari érdekkörbe tartozó célokat bármely szerény támogatásban is részesíthessünk.”75 1932 folyamán a győri Kereskedelmi- és Iparkamara épületében kiállított alkotás értékesítésére felmerült egy Kárpáti Őrség Társtulajdonosainak Alkalmi Társasága nevű kör alapítása is, melynek célja 1935. december 1-i határidővel a mű közös megvásárlása lett volna.76 Ezeket a kísérleteket követően hozta meg a IV. Országos Kézműipari Kiállítás és aranykoszorús mesterversenyen kiállított Kárpáti őrség Schima A. Bandi műlakatosmester számára a legfőbb szakmai elismerést, az aranykoszorús mesteri címet. (19. kép] A látogatók lenyűgözve szemlélték az alkotást és a legnagyobb elismerés hangján beszéltek róla.77 Kenéz Béla kereskedelmi miniszter a legtöbb időt a kiállítás vándorkoszorúját elnyerő győri szekcióban töltötte, ahol több iparossal is találkozott. Schima A. Bandi munkáit többször is megnézte. A cikkíró szerint a művésznek „mindenki [ti. miniszterek és előkelőségek] gratulált”.78 Egy másik vélemény szerint: „Nagy felkészültséggel vonult fel Győr város iparossága is. A legnagyobb feltűnést keltette egy ötvösmesternek gyönyörű kiállítása. Kisebb darabokon kívül „Kárpáti őrség” címen egy olyan gyönyörű domborművű munka volt kiállítva, amely méltán megérdemli a legnagyobb elismerést.”79 Általános volt az a nézet, hogy ez a jól sikerült kiállítás, melynek szervezésében és rendezésében Schima A. Bandi oroszlánrészt vállalt, a „győrieknek érleli meg a gyümölcsöt”.80 És valóban, ezúttal a hivatalos elismerés sem maradhatott el, hiszen Győr város iparossága a tizenhat versengő város közül a korábbi, kétszeres győztes Debrecentől elnyerte a legjobbnak járó vándorkoszorút. A Kárpáti őrség a IV. Országos Kézműipari Kiállítás és aranykoszorús mesterverseny bezárása után (1932. szeptember 18.) a Városligeti Ipar-és Gépcsarnokból egyenesen a Hadimúzeumba került. Előző évben, 1931 márciusában, a munka elhelyezésére vonatkozóan az intézet igazgatója, vitéz Aggházy Kamill - az aktuális 74 RFMTM HGy ltsz. n. Marschall Béla elnök levele Győr Szabad Királyi Város Ipartestülete nevében dr. Matolcsy Lászlóhoz, 1932. márc. 2. 75 RFMTM HGy ltsz. n. Morvay elnök levele a győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara nevében dr. Matolcsy Lászlóhoz, 1932. máj. 11. 76 RFMTM HGy ltsz. n. A „Kárpáti Őrség Tártulajdonosainak Alkalmi Társasága” fogalmazványa dr. Matolcsy László aláírásával, 1932. 77 MNL GyMSMGyL XIV. 19.1/III/36. Az Ipartestületek Országos Központjának levele a Győri Ipartestülethez, 1933. jún. 27. 78 GyH 1932. szept. 2. 1. Győri iparosok nagy feltűnést keltő megjelenése az országos kézműipari kiállításon. 79 KL 1932. szept. 3.1. „Országos Kézművesipari Kiállítás”. 80 Uo. 305
