Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... Pápai Emese Történelmi lét - művészi tudat, avagy a „KÁRPÁTI ŐRSÉG (1914-15)” KÜLÖNÖS TÖRTÉNETE „A Kárpátokban nem történt jelentősebb esemény!’ (Franz Höfer von Feldsturm) Schima A. Bandi Schima András néven született 1882. november 23-án egy orosházi sváb családban, Schima Károly géplakatosmester és Baumann Katalin harmadik gyermekeként. Schima András polgári iskolába Aradra járt, ahová a család a jobb boldogulás reményében költözött. A hat elemi és két polgári elvégzése után, a kitűnő rajzkészséggel megáldott ifjú az aradi Fa- és Fémipari Szakiskola diákja lett. A szakiskola befejezése után Schima András egy ideig az aradi gépgyárban dolgozott lakatosként. Ezt követően az Aradi Kereskedelmi- és Iparkamara ösztöndíjával Berlinben folytatta tanulmányait, ahol több neves műiparos műhelyében is dolgozott,1 valamint iparostanoncok részére szervezett műkovács tanfolyamokon képezte magát.2 Külföldi tanulmányait 1906-ban fejezte be kitűnő minősítéssel. Ezt követően hazatért Pozsonyba, ahol 1919-ig, Pozsony cseh megszállásáig az Állami Fa- és Fémipari Szakiskola művezetőjeként tevékenykedett. Ennek az intézménynek a falai között készült fiatalkori főműve, a jelen írás tárgyát képező „Kárpáti őrség (1914-15)”. Az előzetes forgatókönyv 1914-ben, az első világháború kitörésének időpontjában úgy nézett ki a Monarchia vezérkari főnöke, Franz Conrad von Hötzendorf kissé derűlátó elképzelései szerint, hogy a dualista birodalom hadserege feltartóztatja majd az orosz haderőt, míg a nyugati fronton Németország térdre kényszeríti Franciaországot. Ez mintegy hat hét alatt zajlott volna le. Ennek megfelelően a lakosság körében még sokáig tartotta magát az a naiv elképzelés, hogy „mire lehullanak a falevelek”, hazatérnek a katonák. Az elhúzódó háborúnak és a hatalmas veszteségeknek - a történettudomány jelen álláspontja szerint - az oka a mozgósítás során elkövetett stratégiai hibák és rossz döntések sorozatában, illetve az oroszok vártnál gyorsabb felvonulásában és nagyobb túlerejében keresendő.3 Mindenesetre ez a sorsdöntő történelmi helyzet szolgáltatta a Kárpáti őrség háborús emlékmű témáját, melynek történetét szinte az ötlet megfogalmazódásától kezdődően, mozzanatról-mozzanatra ismerjük egészen a második világháború végén történt eltűnéséig. Szerencsés módon fennmaradt a művész és mások ezzel kapcsolatos kiterjedt hivatalos és magánlevelezése, de a korbeli sajtó is mindvégig kitüntetett figyelemmel kísérte és dokumentálta a többször bemutatott, nagy feltűnést keltő tárgy történetét. 1 1904-1906 között a művész Paul Krüger és Otto Nachtigall műkovácsoknál, Schulz &Holdefleiss mestereknél, Otto Schultz, valamint Paul Marcus mesternél. 2 II. Handwerkerschule zu Berlin, Andreasstrasse, 1-2. 3 RoMSics: Magyarország 58-69. 285