Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győrszigeti temetők
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK Abihu tűzhalálát idézi fel (a képhez kapcsolódó bibliai szöveghely: 3Móz 10,2). A temető felől balra az első freskó felirata: „Elisa szavai Elijahu mennybemeneteléről” (2Kir 2,12), balra a második freskó felirata pedig: „Szellememet adom belétek és feléledtek” (Ez 37,5). A 19. századi zsidó mester tehát a helyszínhez illően a siratás, a halál, a mennybemenetel és a feltámadás témakörét ábrázolta ezeken a különleges, alig ismert és kevéssé méltányolt győri művein.12 Az 1930-ban publikált adatok szerint a temető regisztere 1855-től megvolt, és fennmaradt egy 1872-ben készült temetőtérkép is.13 Ezek azonban a háború és a vészkorszak idején eltűntek, és ma már egy újabb, 1990 után készült temetői nyilvántartás van használatban. A szigeti temető a győri zsidóság központi temetkezőhelye maradt azután is, hogy a városba való beköltözés elé már nem hárultak akadályok. Am a közhiedelemmel ellentétben Győr mai területén nem ez az egyetlen zsidó temető: megvan a pataházai orthodox sírkert is a Szabadrév utcában, amit valaha Révfalu, Bácsa, sőt a Szigetköz egy részének zsidó lakossága is használt.14 A győrszigeti zsidó temető műemléki, temetkezéstörténeti szempontból rendkívül jelentős - bár ténylegesen egyetlen objektuma sem védett mivel itt található Győr egyetlen összefüggően megmaradt 19. századi síremlék-együttese: a régi temetőrész (ótemető), valamint az A és В jelű parcellák egyes részletei. Az 1826- ban létesített ótemető attraktív, a későbbi parcellákhoz képest festői rendezetlenségű síremlék-együttese különösen fontos (5. kép). Az egyik legrégebbi olvasható kövön, Josef Neuman síremlékén 5579-es (1819-es) halálozási évszám szerepel, ez tehát biztosan az első, a pinnyédi temetőből származik. Lehetnek itt további, ezzel egykorú vagy ennél korábbi sírkövek is, de pontos adat nem adható arról, hogy az említett közös síron kívül még hány síremlék került ide a pinnyédi temetőből, mert a kövek egy része már olvashatatlan. Mint köztudott, a zsidó temetőkben nincs felszámolás, a síremlékeket csak a természetes romlás és az esetleges rongálás veszélyezteti. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a győrszigeti régi temetőrész nemcsak városi, hanem országos viszonylatban is kiemelkedő, mivel nagyrészt eredeti kontextusában és formájában maradt fenn. Budapesten például a legrégebbi eredeti zsidó temetőrészek a Salgótarjáni utcai temetőben vannak, ami 1874-ben nyílt meg. Az ennél korábbi budapesti izraelita síremlékek mind áthelyezettek.15 A fennmaradt győri temetőrész egykorú a már nem létező pesti, Lehel utcai zsidó temetővel, amelynek részletfelvételeivel gyakran találkozunk fővárosi helytörténeti munkákban, de amelynek meglévő síremlékei már mind másodlagos helyen vannak. A régi temetőrészen, valamint az A és В jelű parcellákban is nagy számban megtalálhatóak az ismertebb győri kőfaragó és sírkőkészítő műhelyek szignált munkái. Közülük elsőként a Gestetner-műhely említendő, mivel tulajdonosai szintén zsidó vallásúak voltak, így a helyi síremlékek specialistáinak nevezhetők. Mellettük nagy 12 Ezúton mondok köszönetét Nagy Károly Zsoltnak a képek témájának azonosításában nyújtott segítségéért. 13 Kemény: Vázlatok 191. 14 Kemény: Vázlatok 209. 15 Tóth-Nagy: A Salgótarjáni utcai 14-16. 274
