Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)

CSISZÁR ATTILA

A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD)

I"

19. kép

Cséplés, Rábacsanak, 1900 körül (RMK-F. 14227.)

különböző méretű boroshordót, egy „tőtiké”-t, egy pár „zsánterfá”-t289 és egy „borprés”-t írtak össze, ez utóbbiról megjegyezve, hogy „közös Takácsékkal”.290

A telek építményei között néha több szín is szerepel. Funkciójuk a források szövegéből nem mindig derül ki. Lehet szekérszín, a paraszti gazdaság legfontosabb szállító és közlekedési eszköze, a ló- vagy ökörszekér tárolására. A leltározók a külön talált szekér alkatrészeket is összeírták: „hosszú és rövid oldal”, „első és hátsó saráglya” „szekér ágos”, „fürgetyű” és „rakonca kötő lánc” szerepel a leltárakban. Használaton kívül itt állhatott a „kis (másképp: „gyalog-”) és az öreg szány” a „talicska” vagy „sráglás talicska” és az ökrök fogatolásának eszköze a Járom” (20. kép), illetve a lovaké, a „hám” is.

A gazdaság faeszközeinek javítását, pótlását, ha lehetett, otthon mindenki elvégezte. A legtöbb hagyatéki leltárban ott vannak az ehhez szükséges szerszámok, a „hókkon”291 vagy „hókony fejsze”, a „toporfejsze”292 a „szekertze”, az „öreg fejsze” és a hasításhoz használt „sülök”. A „vonyószék”293 a „vonyókés”-sel, a „kis és nagy

289 Ászokfa.

290 MNL GyMSMSL IV. 411., 44. d., Nagy József hagyatékának összeírása, Bágyog, 1874.

291 Rövid nyelű balta. Neve mára feledésbe ment. ÚMT 2. 977.

292 Rövid nyelű, széles vasú faragófejsze mára feledésbe ment neve. ÚMT 5. 418.

293 Más néven „faragószék”. A munkadarab befogására szolgált. Tartozéka a kétnyelű „vonókés”.

251