Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK kapálni és azoknak mindennemű munkáit együttesen elvégezni - mind a negyedtelkesek, mind a zsellérek. A hidegségi nagy („öreg”) szőlő megművelésére a házatlan zselléreket is kötelezték. A leszüretelt termést Széplakra - vagy ahová az uraság parancsolta - kellett szállítaniuk. Bár hosszú fuvarral nem tartoztak, kötelesek voltak az uraság más pincéjéből való, vagy akár 2-3 mérföld távolságban vásárolt bort az uraság kocsmájába szállítani.133 Széchényi László idején, 1747-ben a bozi jobbágyoknak évente el kellett végezniük az uraság soproni, bozi és hidegségi szőlőinek kapálását, metszését, bújtatását és a bujtványok megtrágyázását.134 A18. század végén az uradalom - a roboton kívül - már kénytelen volt szegődményeseket is felfogadni. 1785-ben például a szőlőműveléshez szükséges munkaerőt egyedül Bozon lehetett a helyiek robotjával biztosítani, a hidegségi szőlők művelését már - 515 Ft 30 kr-ért - vincellérek végezték. Utóbbi helyen ugyan a rendelkezésre álló ingyenmunka-szám is elegendő lett volna, de a helyieknek más határba is el kellett járniuk robotra, ezért nem tudták a szőlőmunkát elvégezni.135 A19. század elején Széchényi Ferenc bozi szőlejét robotmunkával műveltette, ugyanakkor fiai vincelléreket alkalmaztak. Hidegségen egy ideig az urasági szőlőket vincellérekkel műveltették, de mivel magas bért kívántak, 1808 óta robotmunkát vettek igénybe. A változtatás után a szőlők bőségesebb termést hoztak.136 1814-ben Bozon 3 vincellér élt, ők fejenként évi 19, 20, illetve 30 Ft fizetést kaptak. A hidegségi 4 vincellért jobban megfizették, hármójuknak évi 77 Ft 30 kr, egyiküknek 23 Ft 30 kr járt.137 Kuriózumként említjük, hogy a 18. század első harmadában a hidegségiek pénztartozásuk miatt vállalták egyes urasági szőlők művelését. 1722-ben - a község kedvezőtlen anyagi helyzete miatt - 300 rajnai Ft kölcsönt voltak kénytelenek felvenni Széchényi II. Györgytől. A felek megegyeztek abban, hogy a törvényes kamaton kívül a gróf minden évben 25 Ft-ot elenged az összegből, ha a hidegségiek megmunkálják Torony-hegyi szőlőit (trágyázás, kapálás, metszés, karóverés, kötözés, gyomlálás, bujtásvermek készítése és azok megtrágyázása).138 1733-ban 100 rajnai Ft kölcsönt vettek fel a fenti feltételek mellett.139 6.3. Borászati vonatkozású uradalmi instrukciók A földesúr által az uradalmi tisztviselők számára kibocsátott instrukciók kiterjedtek a szőlészet és borászat területére is. Az elsőt 1733. január 1-jén adta ki Széchényi I. Zsigmond tiszttartója, Smacher Leopold részére. A 40 pontból álló utasítás 11. pontja a földesúri szőlők művelésére, 29. a szüretre, a 30-31. pedig a kocsmákra nézve tartalmaz útmutatásokat.140 Még aznap utasításokkal látták el Rotten György számtar133 MNL OL P 623. X. k. 1. cs. 10. sz. Conscriptio 1741. 134MNL OL P 623. II. k. 5. sz. E. föl. 26-29. 135 MNL OLP 623. X. k. 1. cs. 11. sz. Conscriptio 1785. 136 MNL OL P 623.1. k. 4. sz. F. Topográfiai összeírás 1812. 137 MNL OL P 623. X. k. 11. cs. 14. sz. föl. 115-116. 138 MNL OL P 623. II. k. 7. sz. D. föl. 104. 139 Uo. föl. 110. Ld. még: föl. 112. 140 MNL OL P 623. X. k. 11. cs. 5. sz. föl. 5-17, vonatkozó részek: 7,13-14. 192
