Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK 1741-re ötre emelkedett a számuk. A kocsmaház mellett állt a földből kiásott új pince, ezen kívül négy továbbit jegyeztek fel: kettős pince, Megárt"-pince, „Szigethi” pincéje és ,floskóczi"-pince. Mind az ötöt erős ajtókkal, vassarkokkal, zárral és erős lakatokkal látták el. Ezekben a pincékben az uraságnak 72 hordónyi (1154,5 akó) óborát tárolták. Összeírtak még 9 vasabroncsot egy kulccsal, 2 töltőkannát, 1 bádoghébért, 1 borvályút, 2 db fertályos sajtárt, 1 db vasabroncsos sajtárt (amivel a hegyvámot és a dézsmát szokták bemerni) és végül 2 nagy kádat. A kocsmaház melletti kettős pince előtt présház állt, benne két préssel és az azokhoz tartozó minden hozzávaló eszközzel együtt. A faluban magánkézben még három pince működött: Jóseff pinczéje féle”, „obriszt Laidinant [=alezredes] Schmittpinczéje” és „Csárkányi pinczéje féle”. Ezeket, amikor az uraságnak bő termése volt, lefoglalták; egyébként a háznál lakó jobbágyokat illették meg.108 1752-ben már két kádár dolgozott a faluban. Az egyik Paur Antal nyolcadtelkes jobbágy volt, míg a másik, Leopold Lőrinc uradalmi alkalmazásban állt.109 Az 1761-es összeírás szerint az 5 uradalmi pince közül az egyik kővel teljesen boltozott volt, a többi pedig földes. Ajtajuknál mindegyiknek egy darabnyi kőboltozata volt, melyeket 1752-ben alakítottak ki. Ugyanebben az évben Széchényi László egy présházat építtetett a faluban kőből, melyben az összeírok egy prést és más, szürethez való eszközöket találtak. Az uraság a présház mellett egy mórból110 rakott házat vásárolt egy kályhás szobával, kis konyhával és kamrával. Itt kapott szállást a horpácsi uradalom pintéré, Prenner János. Az összeírok a házat régisége miatt rozzantnak és alávalónak találták.111 1787-ben feljegyezték a pincék elhelyezkedését és méretét: 1. Raszipovits Mátyás udvara végében, a hegy alatt boltozott, jó állapotú pince (11 öles). 2. A csizmadia udvara végében, a hegy alatt boltozatlan pince (8,5 öles), melynek belső része igen romos. 3. A falun kívüli új, kétajtós, nagyrészt boltozott pince (30 öles). 4. Kölböly György udvara végében egy régi, félig boltozott pince (6 öles). 5. Csiszár János melletti, boltozatlan, domb alatti pince (10 öles). A téglából (!) épített présház falait tűrhető állapotban találták, de teteje romos volt.112 1792-ben az épület már nem állt, mert időközben lebontották. A pincék közül az elsőt ,f>azsétos” pincének nevezték, a másodikat Schujster Pál használta, az ötödiket az uraságtól a bozi plébános bírta.113 Az 1793 novemberében felvett leltárban az alábbi ingóságokat találjuk: „Boozi ujj pinczéknél lévő edények és ezközök Egy fa abrincsos fertályos sajtár 1. Egyválucskafa abr[oncsos] csap alá való 1. Egy kis kád vass abr[oncsos] söprűnek 1. Egy fa abr[oncsos] töltsér 1. Egy nagy bor csap réz-108 MNL OL P 623. X. k. 1. cs. 10. sz. Conscriptio 1741. 109 MNL GyMSMSL IV. A 14. a) Conscriptio 1752. 110 A mór nyers, égetetlen tégla, amit agyagból vetettek ki, de növényi adalékanyagok nélkül, tehát nem sárból taposott vályog. 111 MNL OL P 623. X. k. 2. cs. 8. sz. Conscriptio 1761. 112MNL OL P 623. II. k. 1. sz. O. föl. 39. 113 Uo. föl. 276. (oldalszám: 95). 188
