Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
KELEMEN ISTVÁN BORTERMELÉS ÉS BORFOGYASZTÁS A SZÉCHÉNYIEK... a maradékot Niczky „igaz” meszellyel kimérette, kiderült, hogy 64 meszellyel többet vettek el tőle. Levelében kijelentette: „Kinszerittettem már ezen kétt ízben véghez vitt próbákra nizve az közönséges panasznak hitelt adnom, hogy Nagyságotok dézmásai az hegyvámott és dézmát hamis mértékkel szedik, mert magaman tapasztaltam”. A többi panaszost megnyugtatta, hogy a Széchényiek nem tudnak a dologról. Vállalta, hogy az esetről maga számol be a fivéreknek. A levélben kijelentette, hogy itt nem jelentéktelen mennyiségekről van szó, mivel az országnak „mind az négy státussábul lévő rendek Nagyságtok szőlős hegyein dézmás szőlőkéit bírnak" azokat mind megrövidítették. Szociális érzékenységgel kérdi: „hátazsokporcziózóseginsigh, az ki szőleinek jutalmát vires verőtökkel keresi, mennyi kárt vallott? ki leszen az, az ki megh mondhattya”. Tudja, a Széchényieknek ebből nem származik haszna, mert a járandóságot lajstromok szerint adják be, így csak az adószedők nyerészkednek. Biztos benne, hogy a grófok kiderítik az igazságot. Azt javasolja nekik, mivel szőlőhegyeik „érdemessek” rá, a mérőedényeket rézből készíttessék el, majd egy szolgabíró jelenlétében a Pozsonyból küldött hiteles meszellyel mérjék meg azokat, és egyezés esetén rájuk metszhetik családi címerüket.26 Az ügy további fejleményeiről nem szólnak a források. 3. A termőterület 3.1. A szőlőtermő dűlők A szőlőtermő dűlőknek valószínűsíthetően már a középkorban kialakult elnevezése a későbbi korokban is tovább élt. Az 1563-ban felvett hegyvám-jegyzékben már szerepel a Fertő-parti termőterületek megnevezése: a hidegségi ,J3ede Hegye” „Sziget hegye” ,J(öwes-hegy” „Chilla Hegye" és „Thorот Hegye” a bozi ,ßozyHegy” és „Szent Ilona azzon hegye” végül pedig a homoki ,J-Iomoky hegy”.27 Homokon a 17-18. században a Kis-Böde (Bödő) és az Új-hegy dűlőkben termesztettek szőlőt, a 18-19. század fordulójától pedig a Staretz-ben (Staricz, Sztárec). Hidegségen négy szőlőhegy terült el: Torony-hegy, Csilla-hegy, Köves-hegy (Kövecses) és Nagy-Böde (Buda hegye, Bödő-hegy). A legtöbb dűlőben Bozon folyt a termelés. 1741-ben ezek a helyek a következők voltak: Hosszú-hegy (Langberg), Kis Köves (Klein-Steiner), Közép-hegy (Mittelberg), Kis Közép-hegy (Klein-Mittelberg), Nagy Közép-hegy (Gross-Mittelberg), Szekérút mellett (a mező felőli dűlőben), Fertő felől való dűlő, Szent Ilona-hegy (a mélyút mellett és a felső dűlőben), ,fíienner Stáig” iJliennersteig” azaz a felső dűlőben a Fertő felől), „Gradiner” (Földvár, „Gradine”). 1812-ben az alábbi helyszíneken voltak a szőlőültetvények: Gross- és Klein- Mittelberg, Dudles, Gradina, Spitzberg, Steiner. A termőterületek 19. század eleji kiterjedését az 1856. évi kataszteri felmérés térképlapjain ábrázoljuk.28 26 MNL OL P 623. II. к. 1. sz. J. föl. 31-33. A levél megadja az űrmértékek egymáshoz való arányát: 1 csöbör = 40 pint = 80 icce = 160 meszely. 27 A jegyzőkönyv egy részét közli: Mikó: Czenk és Pereszteg 265-284. A teljes vonatkozó forrás: MNL OL E 159. föl. 249-255, 260-261. 28 MNL OL S 78 196-198. téka. A kataszteri térképek digitális változatban is hozzáférhetők. Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek. Győr, Moson, Sopron (1856-1857) 1:2880 georeferált. DVD, Budapest, Arcanum Adatbázis Kft., 2009. 173
