Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
KELEMEN ISTVÁN BORTERMELÉS ÉS BORFOGYASZTÁS A SZÉCHÉNYIEK... Kelemen István Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain A 17-19. SZÁZADBAN* 1. A Széchényiek vázlatos birtoklástörténete A Fertő környezetének sajátos mikroklímája már a kelták és a rómaiak számára lehetővé tette, hogy a tó felé lejtő domboldalakon szőlő- és bortermeléssel foglalkozzanak. A középkortól kezdve a tó nyugati és déli partja több uradalomhoz tartozott. [Fertő]Rákost a győri püspökség, Balfot Sopron szabad királyi város birtokolta. A déli parton [Fertő]Boz, Hidegség, [Fertő]Homok, [Fertő] Széplak, majd a 19. század közepétől Hegykő határában terült el szőlőhegy (promontorium, Weinberg/Weingebürg)4 A vizsgált falvak: Boz, Hidegség és Homok a 14. századtól a Kanizsaiak, majd 1534-től az örökükbe lépett Nádasdyak földesúri hatalma alatt álltak. Már ekkor is jelentős, jól jövedelmező szőlőtermesztést folytattak a területen.* 1 2 1678-ban - Széchényi I. György (1605-1695) kalocsai érsek birtokhalmozó politikájának köszönhetően - a sárvár-felsővidéki uradalom3 tartozékaként mindhárom falu a Széchényiek birtokába került.4 Az érsek halála után unokaöccse, II. György (1656-1732) lett a Széchényi-birtokok örököse. Utóda, I. Zsigmond (1681- 1738) halála után, 1741-ben négy fia: Ignác (1712-1777), László (1713-1760), Antal (1714-1767) és II. Zsigmond (1720-1769) felosztotta egymás között a családi birtokokat. Homok Ignácé lett, Hidegséget Antal kapta, Boz Lászlónak jutott.5 A bozi, a hidegségi (és homoki), a nagycenki, a peresztegi és a [sopron]kövesdi urasági szőlőket, valamint e falvak szőlőhegyeiről járó bordézsma- és hegyvám-jöve-Jelen írás Kelemen István: Szőlő- és bortermelés a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 19. század elejéig című, 3,5 ív terjedelmű kézirata alapján készült. Itt mondok köszönetét Kücsán József néprajzkutatónak szíves szakmai iránymutatásaiért. A mű egyes részei elhangzottak Szőlészet és borászat a Széchényiek Fertő-parti birtokain címmel 2012. november 19-én az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára és a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. által szervezett Soproni Kékfrankos - Bortörténeti előadások keretében. A tanulmányban a korszak általánosan használt törtformulái helyett két tizedesjegyre kerekített tizedestörteket alkalmaztunk. Emiatt egyes táblázatok összegsoraiban anomáliák adódtak. A pénznemeket rövidítettük: forint (Ft), dénár (d), krajcár (kr). 1 Mivel Széplak csak 1682-1771 között volt a Széchényiek (zálog)birtokában, vizsgálódásunk szőlőhegyére nem terjed ki. Hegykő szőlőhegyi szabályzata 1843-ban kelt. Égető: Hegytörvények 239-242. 2 Komoróczy: Nádasdy Tamás 86-89., Tholt: A sárvári uradalom 60, 65. Idézi: Égető: Adatok a Sárvár- Felsővidéki 21-29. 3 A XVII. század derekától hegykői uradalomnak is nevezték. Kelemen: Adatok a sárvár-felsővidéki 359-377. 4 Gr. Nádasdy Ferenc (1625-1671) kivégezése után birtokai a koronára szálltak. I. Lipót 1677-ben örök áron átengedte ezeket a javakat gr. Draskovich Miklósnak és nejének, Nádasdy Krisztinának. Mivel Draskovich nem tudta kifizetni a vételárat, júliusban megállapodott Széchényi I. Györggyel, hogy Felsővidék nagyobb részét elzálogosítja neki. A zálogjogon bírt birtokokat 1711-ben gr. Széchényi II. György szerezte meg örökjogon. Bártfai Szabó: A sárvár-felsővidéki I. 446-448, 702-706. 5 László halála után Bozt Antal kapta meg. Kelemen: Gróf Széchényi. Homokot 1752-1796 között a Schmidegg család bírta. 169
