Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
OROSS ANDRAS A GYŐRI VÁR ÉS HELYŐRSÉGE A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN további kutatásokat igényel, hogy a hivatkozott 1701. évi adóhátralék befolyt-e egyáltalán a hadbiztos által kezelt kerületi hadpénztárba, és ha igen, abból ténylegesen mikor jutottak hozzá jogos illetményeikhez a győri német helyőrség tagjai. Steinsdorff „harca” legalább a győri német helyőrség jövőbeni járandóságaival kapcsolatosan eredményre vezetett. A megszűnő győri végvidék katonasága ugyanis a korábban megszokott forrásokból már nem kapott jövedelmet, ezért zsoldjukra új fedezetet kellett találni. Az Udvari Kamara végül - talán éppen a parancsnok levelei hatására is - a győri, a komáromi, a pozsonyi és a szendrői állandó helyőrség rendes fizetését és ellátmányát az 1700/1701. évi katonai költségvetésben Alsó-Ausztria, Belső-Ausztria és Horvátország tartományok adóbefizetéseire terhelte rá. Mindez annak ismeretében válik kiemelten nagy eredménnyé, hogy ebben a katonai költségvetésben a magyarországi várőrségek közül a fentiek mellett mindössze a munkácsi, az egri, a budai, a nagyváradi, a tokaji helyőrségek szerepelnek.34 A győri német kapitánynak különleges regálé jogai is voltak,35 amelynek igyekezett is érvényt szerezni, hogy innen pótolja rendszertelenül csordogáló fizetését. A századfordulón Karl Heinrich von Steinsdorff német főkapitány-helyettestől megvonták a regálék beszedésének jogát, amelyet még 1651-ben III. Ferdinánd hagyott jóvá a mindenkori győri parancsnok számára. Mivel - mint azt láttuk - a parancsnok több esetben is előfinanszírozhatta a helyőrség zsoldját, vagy a katonák élelmiszerjárandóságát, ezért érthető módon szerette volna, ha „befektetései” gyümölcsözőek lesznek. Éppen ezért nem riadt vissza attól, hogy minden követ megmozgasson céljai érdekében. A jogosnak vélt javadalmaiért és elmaradt fizetéséért kardoskodó Steinsdorff azonban 1702-ben kezdeményezte, hogy a Függelékben részletesen közölt, 33 különféle kisebb-nagyobb haszonvételeket újra érvényesíthesse. Minden bizonnyal részben sikerrel járhatott, mert a török kiűzését követő országgyűlések törvényeket hoztak a Győr várában a főkapitányok által élvezett királyi haszonvételek eltörlése érdekében. Úgy tűnik egyébként, ennek a szokásnak csak az 1720-as évek második felében vetettek véget, miután egy kiküldött bizottság megvizsgálta ezt az ügyet.36 A Győri Főkapitányság várainak magyar helyőrsége esetében az idegen katonasághoz hasonlóan összetett és vegyes rendszert tapasztalhatunk a magyar helyőrségek esetében is, miként ez nem volt másként a megelőző egy évszázadban sem. Ám a nagy török háború természetesen komoly változásokat hozott számukra is. Az 1680-1690-es évekre vonatkozóan a forrásokban leginkább a főkapitányok vagy ép-34 A győri német helyőrség 20 934 forintos zsoldhátraléka kifizetésére vonatkozó udvari kamarai ügyiratokat lásd: ÖStA FHKA HFU 1701. máj. 3. (Kt. 927. [r. Nr. 412.] föl. 222-268.); Uo. 1702. szept. 20. (Kt. 953. [r. Nr. 423.] föl. 496-504.); Uo. 1703. jan. 24. (Kt. 957. [r. Nr. 425.] föl. 415^137.). Az 1700. november és 1701. október közötti katonai költségvetést lásd: Uo. 1701. szept. 14. (Kt. 933. [r. Nr. 415.] föl. 145-229.). A posztófizetéssel kapcsolatos haszonra lásd pl. Trawnicek: Utchsold und Landschaftsjuden 32-36., Pálffy: Gemeinsam gegen II-8. sz. dokumentum. Az Udvari Kamara tanácsosainak kézikönyve nyíltan ki is mondja, hogy a végvidéki fizetést úgy kell kivitelezni, hogy az Őfelsége hasznára váljon, így akár a rosszabb minőségű pénz és posztó kiosztása is elképzelhető volt. Körbl: Die Hofkammer 390. 35 Villányi: Győr vár és város helyrajza 118. 36 Lásd az „1715. évi XLIII. törvénycikk a császári királyi katonaság kihágásairól és a károsultaknak e tekintetben adandó elégtételről” és az „1723. évi XXI. törvénycikk a katonaság kihágásainak s az úgynevezett „regáléknak“ megszüntetéséről”. 157
