Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK kérdésben is nehéz állást foglalni egy körültekintő és alapos vizsgálat nélkül.)22 1687-ben a győri élelmezési igazgató pénztárára terhelték azt a 3293 forintot, amelyért a belső várban, azaz a mai Püspökvárban az őrök szobáit, a kutat és a felvonóhidat rendbe hozták. Johann Nikolas Hochburg élelmezési igazgató ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ha nem kezdik meg a vár igencsak szükséges javítását, akkor bizony a teljes pusztulás várható.23 1689/1690 telén Karl Ernst Rappach ezredes, győri parancsnok és német főkapitány-helyettes saját várbeli szobáit hozatta rendbe a városi mesteremberekkel 316 forint értékben. A költségeket saját maga fizette, ezért kezdeményezte, hogy az Udvari Hadi Fizető Hivatal (Hofkriegszahlamt) ennek ellenértékét utalja a győri élelmezési hivatalba, hogy ott felvehesse. Levelében meg is indokolta tettét: már két éve, hogy először jelentett a szobák romos állapotáról, az ablakok és ajtók használhatatlanságáról, de azóta semmi sem történt ez ügyben. A belső vár órája is javításra szorult, hiszen annak az őrségváltásnál kiemelt szerepe volt, ezért döntött úgy, hogy tovább nem vár a javításokkal.24 1690 októberében az oszmán seregek újra elfoglalták a két évvel korábban a szövetségesek által megszerzett Belgrádot, de Eszéket már sikertelenül ostromolták. Ezt követően döntött úgy a bécsi kormányzat, hogy új „várépítési programot” indít el a Magyar Királyságban. A legjelentősebb kérdés az volt, hogy melyik várakat erődítsék és ezt mekkora összegből tegyék. Egy 1691 januárjában tartott hadi konferencia döntése értelmében Buda, Eszék és Dárda erődítése élvezett elsőbbséget, míg az addigra hátországba került Szigetvár, Székesfehérvár, Érsekújvár, Eger, Szolnok és Szeged , fortificatio'’-jára váranként egyszeri 10 000 forint kiutalását javasolták. Az Udvari Kamara és az Udvari Haditanács levelezéséből kiderül az is, hogy Anton Burecard von Kirchenstain Győr várának főmérnöke szintén előterjesztést tett a döntéshozóknak a vár kijavításának szükségességéről és vázolta az elvégzendő feladatokat, valamint kimutatta az azokra fordítandó költségeket is. A jelentés apropója egyrészt lehetett a programhoz történő csatlakozás, ami anyagilag jó lehetőség lett volna a mérnöknek, de talán a jogos értetlenség és felháborodás is, hiszen a győri várra az Udvari Kamara 1690 novemberében csupán mindössze 400 forintot utalt ki. Ha ezt az összeget összehasonlítjuk az 1660-1670-es években, vagy éppen 1683-ban a Győrre fordított pénzekkel, akkor valóban megérthetjük a mérnök észrevételeit. Kirchenstain hangsúlyozta, hogy mivel évek (egészen pontosan az 1683. évi oszmán hadjárat) óta nem adtak érdemi pénzt a karbantartásra, ezért a várárok eliszaposodott, a külső védművek romosak, előttük hiányos a cölöpsor. A jelentés szerint a Kastély-, a Magyar-, a Császár(né)- és a Vízi-bástya, továbbá néhány előmű alapjait a víz alámosta és ezért összedőléssel fenyegettek, sőt a hidak, az őrszobák és az őrházak rendbehozatalát is szükségesnek tartotta. A mérnök szerint, ha most nem javítanak, akkor évekkel később a karbantartásra sokkal jelentősebb összegeket kell majd fordítani. Számszerűsítve 27-28 ezer forint ráfordítását tartotta szükségesnek, ami a nélkülözheteüen javítások költségeit fedezhette 22 ÖStA FHKA HFU 1690. dec. 2. (Kt. 778. [r. Nr. 338.] föl. 1-15.) 23 ÖStA FHKA HFU 1687. jún. 18. (Kt. 728. [r. Nr. 314.] föl. 767-774.) Itt található a javítások részletes elszámolása is, amelynek egyik érdekessége, hogy az összköltségek mintegy ötödét a napszámosok bérére fordították. 24 ÖStA FHKA HFU 1690. ápr. 5. (Kt. 769. [r. Nr. 334.] föl. 185-192.) 150
