Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban

135

Sz.

Név

Dátum

Javadalom

Status/Ordo

Egyéb

Jelzet

24.

Sebastianus Santer de Cuzlern

1520. IV. 10.

perp. rect. par. eccl. s. Iacobi in villa Cuzlern

scol. —> quat. min. et subdiac.

formata

föl. 137r

25.

Christophorum Thiring de Stantzi

preb. monasterii s. Margerite in Porno228

26.

Iohannes de Sancto Venceslao229

1523. III. 23.

perp. altar, ad alt. s. Petri et Pauli in par. eccl. s. Elisabeth in op. Chermen230

scol. —> prim. tons, et quat. min.

vol. 14, 66r

1523. III. 24.

—> subdiac.

1523. III. 25.

—* diac.

1523. III. 26.

—* presbit.

27.

Thomas de Sancto Petro231

1523. III. 20.

perp. capell. ad alt. s. Petri in par. eccl. s. Petri in op. s. Petri232 * *

scol. —► prim. tons, et quat. min.

föl. 68r

1523. III. 24.

—* subdiac.

1523. III. 25.

—* diac.

1523. III. 26.

—* presbit.

228 A Szent Margit tiszteletére szentelt pornói eredetileg Benedek-rendi apátságot a 12. században alapították. Az 1220-as években került a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokába. A15. század második felében az Ellerbach család, majd 1497-től, a família kihalását követően Bakóc Tamás kegyurasága alatt állt. Ma Pornóapáti falu Vas megyében. Csánki: Történelmi földrajz II. 786-787.; Hervay: Repertorium 155.

229 Egykori templomának védőszentjéről, Szent Vencelről Szentviszlónak nevezett település Felsőlendva várához tartozott. A templom romjai ma a Vas megyei Kercaszomor falu déli határában találhatók. Csánki: Történelmi földrajz II. 764.; Mező: Patrocíniumok 493. - Lakatos Bálint a Zala megyei Szentliszló faluval azonosította. Lakatos: Regesta supplicationum 132. 1. j.

230 Körmend mezőváros Vas megyében. Csánki: Történelmi földrajz II. 724.; Bándi: Körmend. - Szent Erzsébet-templomát 1244-ben említik először. Mező: Patrocíniumok 78.

231A középkori győri egyházmegye több Szentpéterfalva nevű települése közül vélhetőleg a Vas megyei Őriszentpéter mezővárossal azonosítható. Csánki: Történelmi földrajz II. 799. - A további települések azonosítására 1. Lakatos: Regesta supplicationum 144. 8. j.

232 Szentpéter román stílusú téglatemploma a nyugati oldalán karcsú toronnyal 1240 táján épült. Ma is láthatóak a 14. században készült freskómaradványok a

külső és belső falakon. A15. század során gótikus stílusban építették át, s kelet felé bővítették. A település a németújvári uradalomhoz tartozott, így a templom

1458-tól az Újlakiak patronátusa alá tartozott. Mező: Patrocíniumok 372.; Valter: Árpád-kori téglatemplomok 160-161.

FEDELES TAMÁS „AD OMNES SACROS ORDINES PROMOVERI