Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban

_ Itáliába. Ezt követően a Ponte-Venzone-San Daniel-San Vito-Motta-Padova-Ro­­vigo-Francolino állomásokat érintve jutottak el Ferrarába. A Rómába igyekvők in­nen Bologna felé indultak, majd az Appennineken történő átkelést követően Firen­zét érintve haladtak tovább, végül pedig San Gimignanónál térhettek rá a Via Francigenara. Tengeri úton is el lehetett jutni a Kárpát-medencéből az Örök Városba, ekkor Zenggből kihajózva az Adriai-tengeren át Velencében kötöttek ki, majd onnét szárazföldön folytatták az utat Bolognán át Róma irányába.209 Az utazás során igénybe vehették az ingyenes zarándokszállásokat (pl. ispotá­lyokat), ellenszolgáltatás fejében pedig fogadókba térhettek be. A Rómába érkező kle­rikusok számára nyitva állt a Szent István által alapított zarándokszállás, amely a 15. század második felétől a pálos rend fennhatósága alatt állt.210 A szentelendők rendel­kezésére álltak a város kommerciális szálláshelyei, amelyek közül a 15. század máso­dik feléből 61 neve ismert. Egy 1526-os jegyzék adatai szerint a vatikáni Szent Péter­­székesegyház közveúen közelében lévő városnegyedekben létesült a legtöbb albergo.211 A szentelésre váró klerikusok közül többen - különösen azok, akiknek előzetes engedélyekre, felmentésekre volt szükségük - elsőként egy-egy ügyvédet kerestek, aki ismerte a kúriai ügyintézés fortélyait, a szupplikáció benyújtásához szükséges for­mulákat, valamint - szükség esetén az esetleges kánonjogi kiskapukat. Magától ér­tetődően a folyamodványok benyújtása, a különböző ügyekben kelt oklevelek kiállí­tása költségekkel járt, amelyet az egyes hivatalok a kuncsaftokra terheltek. A Kúria valamennyi hivatala számára megállapították az oklevelek kiállításának díját, amely taksákat bizonyos időközönként ellenőriztek. Elsősorban a prokurátorok számára volt fontos az árak ismerete, hiszen a nyugati kereszténység bármely szegletéből érkező ügyfelek - akár személyesen keresték fel a hivatalt, akár csak megahatalmazás révén fogadták fel őket - érdekében nekik kellett a kúriai labirintusban eligazodni, a szupp­­likációkat megfelelőképpen előkészíteni, benyújtani, s szükséges felmentésekről gon­doskodni. Nyilvánvalóan ők is a hivatalos tarifák ismeretében tudtak árajánlatot adni klienseiknek, amely tartalmazta természetesen saját szolgáltatásuk díját is. Egy kor­hiány miatti felmentést igazoló dokumentum például 16, míg egy törvénytelen szár­mazás alóli diszpenzáció 12 garasba került.212 Amint fentebb röviden utaltam rá, a szentelést igazoló testimonia és az ordiná­­ciót engedélyező dimissoria egyaránt díjköteles volt. Természetesen az ordinációért nem kérhettek pénzt, hiszen az simóniának számított volna. A taxakönyvek adatai alapján az egyes fokozatok után három garast kellett fizetni, a szentelési engedélyért pedig ugyanannyit (1476/1477).213 A rászorulók kaphattak kedvezményeket, sőt akár teljes mentességben is részesülhettek, amelyet a bejegyzéseket készítő jegyzők gon­dosan fel is tüntettek. A vizsgált győri egyházmegyések közül egyedül Paur/Panuk Já­nos kapott részleges mentességet, akinek szegénysége miatt az egyházi ordó négy fel­vett grádusa helyett mindössze egyet számoltak fel.214 ARRABONA 2015-2018. 53-56.________________________________________________TANULMÁNYOK 209 Fedeles: „Isten nevében utazunk“ 196-199. 210Fraknói: A Szent Istvántól Rómában. 211 Romani: Pellegrini e viaggiatori 67. 212 ZuTSHi: Inextricabilis; Müller: The Price. 213 ASV Cam. Ap. Taxae vol. 13., fol. 47r, 18v, 52r stb. 214 „Habuit gratis de 1, quia pauper presentis Spello et Narnie”. ASV Cam. Ap. Libr. format, vol. 9., fol. 31v. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom