Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
FEDELES TAMAS „AD OMNES SACROS ORDINES PROMOVERI” ideiglenes elmúltával ismét visszatért a szentelés előtt álló magyar egyháziak utazási kedve, ugyanis 1494 tavaszán 28 főt (3,5%) szenteltek Rómában. 1494 májusa és 1495 áprilisa között újfent hiátust tapasztalunk, amely hátterében az oszmánok elleni készülődés, valamint az Újlaki Lőrinc és szövetségesei ellen vezetett, több hónapos királyi hadjárat állhatott.130 Miután 1495 márciusában a lázadók behódoltak a királynak, s megkötötték a török-magyar békét, ismét kisebb-nagyobb klerikuscsoportok indultak az Örök Városba. Bizonyára kedvezőtlenül befolyásolhatta a magyarok utazásait is VIII. Károly (1483-1498) itáliai hadjárata (1494-1495), amely során az Urbs Aetemába is bevonultak a francia csapatok.131 A korábbi és a későbbi időszakban sem tapasztalható magyar „szentelési turizmus” során 1495-ben 73 (9,3%), 1496-ban 88 (11,2%), míg 1497-ben 78 (10%), 1498-ban pedig 46 (6%) magyar javadalmas nevét találjuk a Libri formatarum köteteiben. E négy esztendő folyamán a Kúriában felszentelt 284 fő a magyarok összlétszámúnak közel 40%-át alkotta! De vajon mi okozhatta e kiugróan magas arányt? Úgy vélem, hogy e jelenséget talán azzal magyarázhatjuk, hogy az 1490-es évek közepére sikerült Ulászlónak hatalmát megerősítenie, amely bel- és külpolitikai téren egyaránt békés viszonyokat teremtett. A háborús megpróbáltatásokkal terhelt, válságos éveket követően immár minden külső akadály elhárult a római utazás elől, s e körülmény bizonyosan jelentős motivációs tényező lehetett. 1498 után rohamosan csökkent Rómában a szentelt magyarok száma: 1499- ben két, míg az 1500-as szentévben mindössze egyetlen magyar klerikus promóciójára került sor az Apostoli Kamara szervezésében. A következő évben egyetlen magyar klerikus nevét sem rögzítették, míg 1502-ben hét kárpát-medencei javadalmast dokumentáltak a kamarai jegyzők. A jelentős visszaesés valószínűleg az új francia uralkodó XII. Lajos (1498-1515) Milánó ellen indított 1499-es offenzívájával is öszszefüggésbe hozható, amely során Észak-Itália vált hadszíntérré.132 Magyar klerikusok kúriai szentelései (1491-1502) 100 90 8o 70 6o 50 40 30 20 10 ОП 1491 П 1492 1493 1494 1495 M9Ó 1497 1498 1499 1500 1501 1502 Év 130 Fedeles: A király és a lázadó. 131 Chambers: Popes, Cardinals and Wars 94-96.; Mallett-Shaw: The Italian Wars 6-37. 132 Uo. 38-74. 103
