Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Csécs Teréz: Vendégkönyv Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplójában
CSÉCS TERÉZ VENDÉGKÖNYV RÖMER FLÓRIS 1867-ES PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSI... Kossuth Ferenc (1841-1914) politikus, mérnök, miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia. Kovács Zsigmond (1820-1887) teológiai doktor, veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja. 1867-ben a királyi tábla prelátusa. Kölber Fülöp, ifj. pákái (1844-1906) kocsigyáros. Králik Lajos (1849-1913) jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Kubinyi Árpád, felső-kubini és nagyolaszi (1836-1892 után) cs. kir. kamarás, ogy. képviselő, 1867-ben Árva megye tb. főjegyzője. Kühn Rajmund (1828-1884) bencés, esztergomi gimnáziumi tanár 1852-1868 között. 1868-tól Győrött j ószágkormányzó. Lassú Lajos (1834-1898) r. k. plébános, főgimn. tanár, 1865-től akad. hitszónok a pesti tudományegyetemen, 1867-től teol. dr. Laszczik Bernát Alajos (1838-1907) ciszterci perjel, 1863-72 között Pécsett gimnáziumi tanár. Laubhaimer Ferenc (1833-1888) teológiai doktor, pécsi apát-kanonok. Lauffer Vilmos (1822-1895) német származású magyar könyvkereskedő és kiadó. Felesége Giergl Emmanuelle (1832-?). Leövey Klára, lövői és lövőpetri (Löwey Lövei, 1821-1897) a magyar nőnevelés egyik úttörője, író, újságíró. A Máramaros című hetilapban a párizsi világkiállításról cikksorozata jelent meg. Ligeti Antal (1823-1890) festőművész, tájképfestő. A párizsi világkiállítás lebonyolítására létrehozott Országos Kiállítási Bizottság szépművészeti szak bizottmányi tagja. 1868-ban a Nemzeti Múzeum képtára őrévé nevezték ki. Lippert József (1826-1902) építész. 1850-ben került kapcsolatba Ipolyi Arnolddal, akivel Pozsony vm. műemléki fölmérésén dolgozott. Simor János (1857-től mint győri püspök, 1867-től mint esztergomi érsek) főépítészként, egyházművészeti tanácsadóként foglalkoztatta. Liszy Márton Lajos (1825-1885) ciszterci, főgimnáziumi tanár. Lotz Károly (1833-1904) festőművész, grafikus. Ludaics Miksa (1818-1897) ügyvéd, járásbíró. 1848-ban a Délvidéken nemzetőr. 1867-ben Pest megye ülnöke. Madarász Hermina, Szontagh Mátyás felesége (1829-1895), Madarász Viktor festő nővére. Madarász Viktor (1830-1917) festőművész, a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója. 1856-tól 1870-ig Párizsban élt. Szontagh Mátyásné Madarász Hermina öccse. Mailáth György, ifj. székhelyi (1818-1883) országbíró, a főrendiház elnöke, az MTA igazgató-tanácsának tb. tagja. Margó Tivadar (szerbül: Теодор Mapro, görögül: ©eoöúpoc Маркой) (1816-1896.) szerb származású orvos, honvédorvos, zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Máriássy Gábor, márkus- és batizfalvi (1807-1871) r. k. c. püspök. Marschalkó János (1818-1877) szobrász. Felesége, Giergl Hedvig (1830-1916) révén került rokonságba a Györgyi-Giergl családdal. Maszák Hugó (1895-től Szegedy-Maszák, 1831-1916) újságíró, grafikus. Elsősorban arcképeket festett, litográfiákat készített: sok fametszete jelent meg a Vasárnapi Újság ban. 1865-től az ogy.-i gyorsirodában is dolgozott, 1868-tól a főrendiház és a delegáció naplószerk.-je. Máttyus Arisztid (1839-1892) ügyvéd, 1867-ben Pest városi képviselő, 1869-től országgyűlési képviselő. Mednyánszky Ede, b. (1823-1895) a szabadságharcban parancsőrtiszt Görgey mellett, majd a feldunai seregben szolgál hadnagyként, később századosként. Felesége Szirmai Annamária, az ő gyermekük Mednyánszky László festő. Melczer Andor (1800-1873) hadmérnök, cs. kir. tábornagy, v. b. 1.1., 1848-ban hadügyminisztériumi államtitkár, altábornagy, M. István bátyja,; az osztrák bárói rangot Melczer Andor/András nyerte 1866. október 4-én. Melczer István, kellemesi (1810-1896) az utolsó királyi személynök, főrendiházi tag, előszeretettel foglalkozott az archeológiával és a heraldikával. 223
