Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Szende László: Adalékok Rómer Flóris középkorra vonatkozó munkásságához
SZENDE LÁSZLÓ ADALÉKOK RÖMER FLÓRIS KÖZÉPKORRA VONATKOZÓ MUNKÁSSÁGÁHOZ lessége pedig Krisztus kiterjesztett karjainál 12 cm. Hogy csakugyan Árpád-kori feszület, határozottan látható készítés módjából. Jó vastag bronzlemezből készült s mivel a lemez hátulról homorú s előre van domborítva, tehát trébelt munka. Krisztus fején háromágú, u. n. falkorona van; arcza fájdalmas kifejezésű s meglehetősen idomtalan. Két szemgolyója lyukat képez, valamint két lábfején is lyuk van, bizonyára azért, hogy fel lehessen szegezni valami nagyobb tárgyra. Az alak felső teste mezítelen s rajta a bordák elég mély bevágásokkal vannak jelezve. Csípőitől kezdve térdig lágyéktakaró fedi. Lábfejei zsámolyon, scabellumon nyugszanak s a lábfej körvonalai szintén mélyített korvonalakkal vannak jelezve. [...] F. 265. Bronz feszület. Az előbbihez hasonló munka, csakhogy kisebb, 9,5 cm magas. Ez is aranyozva volt.” 39 Itt szeretném megköszönni Köntös László igazgató (Pápai Református Gyűjtemény) segítségét. 40 Lovag 1999, 50. (93. sz.: Boconád), 51. (96. sz. ismereden lelőhely). (Kiss 2007, 66.) 41 Römer 1840; Sólymos 2000, 8-10., 20. 42 Sroka 1991. 43Lőveil996, 313. 44 Rómer 1841a. 45 Rómer 1841b. 46 Online elérhető fényképe: http://monasterium.net/mom/HU-PBFL/Elen/1224/charter (A letöltés ideje: 2017. május 15.). 47 CD III. 1. 464-465.; Az oklevél abból a szempontból lényeges, hogy fontos információt tartalmaz Imre király 1202-es hadjáratával kapcsolatban. A katonai akciót a magyar uralkodó a Gubán/tus névvel illetett ellenséggel szemben indította, a kifejezés valószínűleg Kálóján bolgár cár (1197-1207) egyik hadvezérére vonatkozott. Font 1985.; Bárány 2012,134. Ugyanakkor Rómer rosszul oldotta fel az öszszecsapás helyszínét, mert nála — Fejérhez hasonlóan — „in Hungária” szerepel az „in Graecia” helyett. Ez utóbbira lásd Urkundenbuch I. 98-99. (Nr. 136.). 48 Kiss 2015, 155. 49 Főrendiházi irományok L, 113-114. (1867. február 19.) 50 Rómer 1867; Kiss 2015,145-148. A jegyzékben közölte a tárgyak megnevezését, anyagát, leírásukat és a provenienciájukat, időnként pedig a méretüket is, sőt az ötvösműveknél a hitelesítő, illetve a mesterjegyeket ábrázolásáról sem feledkezett meg. 51 Rómer 1868a: különösen 22-30.; Kiss 2015, 143. 52 Czobor 1901. Czobor ugyanakkor megvédte mesterét, mert Rómernek a helyszínen nem volt lehetősége tüzetesen szemügyre venni a tárgyat, hanem elavult leírásokat alapján készítette el szakvéleményét. Vele ellentétben Czobor az 1900-ban rendezett párizsi világkiállításon behatóan tanulmányozta az időközben a Rotschildokhoz került műtárgyat, ekkor vette észre a perdöntőnek számító áttetsző ezüstzománc-technikát, amelynek alkalmazása a XIII. század kilencvenes éveinél előbb nem mutatható ki. Véleménye szerint az oltár a XIV. század közepén készült, és minden bizonnyal I. Károly magyar király özvegyének, Piast Erzsébetnek a tulajdona volt. 53 Rómer 1868b: 22. vö.: Lovag 1999: 79. (Nr. 193.) 54 Hampel 1891, 24. 55 Mikó 2015, 184-186. 56 Mikó 2008, 116-120. 57 Mikó 2015, 189. 58 Zsupán 2015, 203-204. 59 Zsupán 2015, 217. 60 Zsupán 2015, 221. 61 Rómer 1875, 54. Ennek fényében Rómer minden bizonnyal elégedetten szemlélte a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat 1883-as megalapítását. 62 Rómer 1872, 83. Korábban több munkájában felhívta a figyelmet a hamisítványokra: Rómer 1870, 265.; Rómer 1870, 232. 63 Pray 1805, VI. 5. ábra.; Takács 2012, 100-101. 89
