Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Szende László: Adalékok Rómer Flóris középkorra vonatkozó munkásságához
SZENDE LÁSZLÓ ADALÉKOK RÖMER FLÓRIS KÖZÉPKORRA VONATKOZÓ MUNKÁSSÁGÁHOZ méltóságokat sorolt fel személyekre lebontva.23 Továbbá Romért foglalkoztatta a középkori magyar uralkodók itineráriumának az összeállítása, ami kétség kívül izgalmas vállalkozásnak tűnt. Az itinerárium kutatási módszere arra irányul, hogy egy-egy személy hivatali, avagy magánélete során felkeresett földrajzi helyek lehető legteljesebb adattárát lehessen létrehozni.24 Egy-egy útvonal ismertetése a régi időkre vezethető vissza, de tudományos célú feldolgozásuk a XIX. századig várattak magukra, az első ilyen típusú munkák Angliában és a német területeken jelentek meg.25 Rómer 1837-es jegyzékébe egyrészt nem vette fel az összes középkori uralkodót, másrészt a hozzájuk kapcsolódó adatok is hiányosak.26 Más kérdés, hogy az első nyomtatott és tudományos igényű itinerárium éppen Rómer közeli barátja, Ráth Károly tollából, Győrött jelent meg 1861-ben.27 A 7500-8000 adatot tartalmazó kötet felvette a versenyt a korabeli angol és német történészek hasonlójellegű munkáival.28 Rómer módszertanának lényeges eleme a személyes tapasztalat. Országjárásai során felkereste, megfigyelte, leírta, lemérte és lerajzolta a különböző építészeti emlékeket, templom- és kolostorromokat, épületmaradványokat, felfigyelt a megmaradt építészeti tagozatokra, szobrokra, falfestményekre. Elég, ha végigtekintünk a jegyzőkönyvekhez készült mutatón, rengeteg középkori vonatkozású objektumra bukkanhatunk.29 Figyelmét szinte semmi sem kerülhette el, a győri székesegyház esetében a karzatra vezető csigalépcső fokainak a számát is feljegyezte.30 A rajzok általában inkább vázlatnak tekinthetők, mint például az albertfalvai falmaradványoké, de az esetek jelentős részében Rómer megcsillogtatta kézügyességét.31 (1. kép) Az ivánci Szent Miklós tiszteletére szentelt templomról készült rajz32 azért jelentős, mert az egyházat 1910-ben elbontották. A képen kis félköríves szentély látható, rossz állapotú támpillérrel megerősített hajóval, a nyugati oldalon pedig a hajó vonalával egyező, erőteljes támpillérrel, a fából ácsolt huszártornyot minden bizonnyal később emelték.33 (2. kép) A Rómerrel foglalkozó szakirodalom mindig kiemelte, hogy a tudós számos, azóta már elenyészett műemléket örökített meg. Ehhez kívánok most egy újabb adalékkal szolgálni. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött hagyatékában egy-egy rajz található két Árpád-kori korpuszról, amelyeket Sárközy József kömlődi „múzeumában” látott.34 A politikában aktív szerepet vállaló Sárközyvel nevelőtanára, Solymosy Dániel szerettette meg a régiségeket és a természetet,35 gyűjteményéről Fényes Elek is megemlékezett.36 1861-től a pápai református főiskola gondnoka lett, két évvel később pedig régiség-, valamint természettudományos gyűjteményét az intézménynek adományozta.37 Rómer még az ajándékozás előtt, Kömlődön látta a tárgyakat, az egyikhez egy rövid leírást is mellékelt. A Pápára került gyűjteményről Borsos István készített katalógust, amelyben röviden leírta a tárgyakat, azonban rajzuk nem található a publikációban.38 A jelenleg lappangó39 korpuszokat — stílusjegyeik alapján — minden bizonnyal a limoges-i típusú keresztek közé lehet(ne) sorolni.40 (3. kép) 79
