Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Galambos István - Schmidt Dávid: Rómer Flóris természettudományos magángyűjteményének sorsa
GALAMBOS ISTVÁN - SCHMIDT DAVID RÖMER FLÓRIS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ... Galambos István - Schmidt Dávid RÓMER FLÓRIS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MAGÁNGYŰJTEMÉNYÉNEK SORSA A 2015-ös Rómer-emlékév megélénkült kutatásai rávilágítottak arra, hogy Römer sokirányú természettudományos gyűjtései közül —jelenlegi ismereteink szerint — csak herbáriumi lapok maradtak fenn, a jóval időállóbb ásvány-kőzettani, paleontológiái gyűjtései, valamint a szárított növényekhez hasonlóan kényes rovartani gyűjtései és gerinces preparátumai közül egyet sem ismerünk. Herbáriumi lapjai ugyanakkor csak az 1840-es évekből, azaz pozsonyi és első győri időszakából ismertek, míg 1857-1861 között —A Bakony könyve megírásának idejéből — nem tudunk egyetlen fennmaradt természettudományos tárgyáról sem. Rómer természettudományos gyűjtéseinek fő célja azon iskolai szertárak gyarapítása volt, ahol tanított (Győr, Pozsony, Pest). Fennmaradt herbáriumi lapjai a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára Történeti Gyűjteményének József nádor (József Antal János főherceg (1776-1847)) és leszármazottaitól származó herbáriumából, a Pannonhalmi Bencés Apátság Pécsre került növénygyűjteményéből és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium természetrajzi szertárából kerültek elő. Cserekapcsolatai révén kevés számú lap bukkant fel a Növénytár Carpato-Pannonica Gyűjteményéből, a szombathelyi Savaria Múzeum és a Bécsi Tudományegyetem herbáriumából. A lapok egy része feldolgozásra került (Galambos - Schmidt 2015), a többi gyűjtemény azonos módszerű közlése tervezett. Levéltári és irodalmi forrásokból tudjuk, hogy Rómer rendelkezett természettudományos magángyűjteménnyel is. Ennek első nyoma az az írásba foglalt rendelkezése, melyet Bardoly István (1988) idéz. E levelében édesanyja gondjaira bízza annak házában őrzött összes könyv-, növény-, madár-, képgyűjteményét. A sorokat azelőtt vetette papírra, mielőtt a szabadságharcban kifejtett tevékenységéért elszállították volna börtönébe. Magángyűjteményének létezését bizonyító további adat Kubinyi Ferenctől (1864) származik, aki sajtó alá rendezte Petényi Salamon János hátrahagyott munkáit. Petényi a Psephophorus polygonus [dévény] újfalui leletéről a következőket írja : „... de Magyarországra nézve alkalmasint a legszebb zsákmányra a szorgalmas természetvizsgáló és gyűjtő, a pozsonyi akadémiánál a természettannak tanára Rómer Flórián tett szert; az általa gyűjtött tárgyak a pozsonyi akadémia gyűjteményében felállítvák. Ezen gyűjteményben találtatik a Psephophorus polygonus.” (Kubinyi 1864, 89) A közreadó lábjegyzetében a következőket írja: „Megjegyzésre méltó még azon körülmény is, hogy azon számos paizsokból álló és egy tömör anyagot képező példány, melyről Petényi hibásan azt állítja, hogy azt Rómer a pozsonyi akadémiának ajándékozta, soha nem volt az akadémia birtokában, hanem a mint Rómer Flórián legközelebb előttem nyilvánította, jelenleg is az ő tulajdona.” (Kubinyi, 1864, 92) 35
