Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Csécs Teréz: Vendégkönyv Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplójában
CSÉCS TERÉZ VENDÉGKÖNYV RÖMER FLÓRIS 1867-ES PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSI ... Schulcz Ferenc (Schultz 1838-1870) építész. Schulek Frigyes (1841-1919) építész. 1867-ben a párizsi világkiállításon nagy sikerrel szerepelt a regensburgi székesegyház felméréseiről készített rajzaival. Schvarcz Gyula (1839-1900) államtudományi író, történész jogtörténész, művelődéspolitikus, egyetemi tanár, ogy. képviselő, az MTA tagja. Serly Gusztáv (1831-1907) nemes, földbirtokos, Szatmárvm. főorvos. 1848. okt. 1. beáll a 28. (debreceni) honvédzászlóaljhoz. Őrmester, 1849. jún. 15. hadnagy alakulatánál az I. hadtestben. Világosnál teszi le a fegyvert. Később orvosi diplomát szerez. Skrbensky-Hözistie Fülöp, b. (1789-1876) cs. kir. kamarás, titkos tanácsos. Sponer Andor (1843-1917) jogi doktor, megyei árvaszéki elnök, ogy. képviselő. 1867 májusától Szepes megye törvényszéki jegyzője. Steinacker Ödön (1839-1930) mérnök, iparkamarai titkár. 1858-tól a stuttgarti műegyetemen tanul, 1863- 1866-ig mérnök Württembergben. Az osztrák-porosz háború kitörésekor Franciaországba ment s a párizsi „Conservatoire des arts et metiers” igazgatósági titkára lett. Szabó Imre, bessenyői (1821-1901) ügyvéd; 1848/49-es honvédszázados, hétszemélynök, 1869-től a Kúria és a pesti kir. tábla bírája. Szalavszky Gyula b. (1846-1936) ügyvéd, több uradalom rendes ügyésze, politikus, 1887 után több megye főispánja. Szathmáry Károly, péterfalvi (1831-1891) író, tanár. „1862-től nagyenyedi tanár, 1867-ben a párisi világkiállítás pedagógiai és történelmi gyűjteményét tanulmányozta. A párizsi világkiállítás lebonyolítására létrehozott Országos Kiállítási Bizottság bizottmányi tagja.” (Szinnyei) Széchenyi Béla, gr. sárvár-felsővidéki (1837-1918) magyar utazó, koronaőr, Széchenyi István és Seilern Crescence fia. Szécsényi Jenő (1835-1914) Nemesmilitics (Kalocsai Egyházmegye) (szerbül: Svetozar Miletic/Светозар МилетиЬ, horvátul: Lemes, Szerbia, Vajdaság) plébánosa 1865-1888 között. Szentiványi Károly (1802-1877) főispán; képviselőházi elnök; ogy. képviselő, a képviselőház elnöke (1856. december 20. -1869. április 22.). Szerelmey Miklós (Nicolaus Carl Liebe, 1802-1875) festőművész; grafikus; litográfus; feltaláló; utazó; író; 1848/49-es honvédezredes; mérnökkari tiszt; a magyar karikatúra műfajának megteremtője. A szabadságharc után Németországba, Franciaországba majd Londonba emigrált. (Az 1862-es londoni világkiállításon technikai találmányainak egész sorát mutatta be.) Szilágyi Ferenc (1797-1876) történész, tanár, az MTA levelező tagja. Szontagh Madarász Hermina ld. Madarász Hermina Szontagh Mátyás, iglói (1820-1878 után?) mérnök, pécsi gépgyáros, gőzmalom-tulajdonos. 1843-ban szerzett mérnöki oklevelet a pesti egyetemen. Szőgyény-Marich László, ifj. gr. magyar-szőgyéni és szolgaegyházi (1840-1916) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, külügyminisztériumi osztályfőnök, miniszter, diplomata, az MTA igazgatósági tagja. 1867-ben Fejér vármegyei főjegyző. Teleki Domokos, id. gr. széki (1810-1876) a főrendiház örökös tagja, az Erdélyi Református Egyház főgondnoka, a MTA vezetőségi tagja, ogy. képviselő. Teleki Miklós, gr. széki (1804-1884) cs. kir. kamarás, udvari tanácsos. Telepy Károly (1828- 1906) festőművész, grafikus. Télfy Iván (1847-ig Zima, 1867-ig Télfy János) (1816-1898) nyelvész, egyetemi rendes tanár, az MTA levelező tagja. Görög és sémi nyelvekből doktorált, több görög nyelvészeti munkája jelent meg már 1864- 1867 között is. Ternyei (Eiber) Ferenc al860-1896 között a Reáltanoda (ma Eötvös József Gimn.) mértani rajz és ábrázoló geometria tanára. Than Károly Antal, apáthi (1834-1908) kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja; kir. tanácsos, főrendiházi tag. A párizsi világkiállításon kiállító Than Mór (1828-1899) festőművész öccse. Than Mór (1828-1899) festőművész, kiállító a párizsi világkiállításon. 225
