Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)

Csécs Teréz: Vendégkönyv Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplójában

ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK NÉVMUTATÓ Ágai Adolf (Rosenzweig, 1836-1916) humorista és lapszerkesztő, orvos, a Kisfaludy Társaság tagja, 12 évesen a márciusi ifjak egyike. A Borsszem Jankó élclap alapítója (1868), Porzó álnéven szinte vala­mennyi korabeli napilapban jelentek meg írásai, fordított német és francia regényeket is. Andrássy Gyula, id. gróf (1823-1890) magyar politikus, államférfi, 1867-71-ig a Magyar Királyság mi­niszterelnöke. Apor Géza Ádám, br. altorjai (1833-1886) cs. kir. kamarás. Babies István (1813-1885) ügyvéd, egri érsekuradalmi jószágigazgató. Bagó György Gergely (1815-1885) kalocsai egyházmegyei pap, kanonok. Az 1848-49-es szabadság­­harcban való részvétele miatt elmozdították főszékesegyházi hitszónoki és karkápláni hivatalából. 1854—1870 között plébános Topolyán (szerbül Бачка Топола / Backa Topola, Szerbia, Vajdaság; Ka­locsai Egyházmegye). Bakody Tivadar József (1825-1911) homeopata orvos; egyetemi magántanár; lapszerkesztő; orvosi szak­író. 1861-ben tért vissza családjával Magyarországra. Felesége Schréter Amanda, leánya Amanda (?- 1907), fia Árpád (1858-1887), orvos. Barabás Miklós (1810-1898) magyar festő. A magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja. Benkő Lajos, árkosi, orvos, Bars vármegye kir. tanácsos főorvosa. Berchtold Arthúr gr. (1843-1929?) ogy. képviselő a füleki kerületben 1896-1901 között. Beszédes Kálmán (1839-1893) festő. Bécsben és Olaszországban végezte tanulmányait. Olaszország­ból hazatérve képeslapok számára készített illusztrációkat. Több cikke, tárcája jelent meg a korabeli magyar lapokban. Bezerédj István, bezerédi (1841-1901), a Győr vm. Lótenyésztési Bizottságának alelnöke, megyebi­zottsági tag, ménfői birtokos. Bobula János, id. (eredetileg Ján Nepomuk Bobula, 1844-1903) szlovák származású magyar építész, építészeti szakíró. Bodnár Zsigmond (1839-1907) irodalomtörténész, egyetemi tanár. Braunecker Ottó b. (1818-1880) pozsonyi származású hadnagy, m. kir. testőr. Bulyovszky Gyula (1827-1883) magyar ügyvéd, hírlapíró, a márciusi ifjak egyike. Czakó János (1821-1886) 1848/49-es tüzértiszt; gyógyszerész, a konstantinápolyi magyar egylet elnöke. Czakó Zsigmond drámaíró testvére. Czettel Gyula (1843-1919 körül) gyáros. Németországi, franciaországi és angliai tanulmányaiból visz­­szatérve nagybátyja gyárát igazgatta, ő hozta Magyarországba az első kőnyomdai gyorssajtót. Csepreghy János (1844-1908) kereskedelmi tanácsos; ipartestületi elnök; műbútorasztalos, Csepreghy Ferenc író öccse. Cséry Lajos, cséri és szentlőrinczi (1821-1906) ogy. képviselő, fővárosi bizottsági tag, felesége Halász Ida (1830-1880). Dapsy Vilmos, de Dapsa (1810-1892) septemvir, ogy. képviselő. Demeter Titusz (7-1903) ügyvéd; városi bizottsági tag; árvaszéki főügyész. Egan, Edward (Ede) (1815-1880) Írországból jött Magyarországra. Magyarországi uradalmakban be­töltött jószágigazgatói tevékenysége után 1865-ben megvásárolta a Vas megyei borostyánkői ura­dalmat Batthyány Gusztáv (1803-1883) hercegtől. Egger Sámuel, id. (1816-1891) aranyműves, műkereskedő, éremgyűjtő. Emich Gusztáv, id. (1814-1869) könyvkiadó, könyvkereskedő. 1867-ben kiadta a Bécsi Képes Krónika Toldy Ferenc-féle díszkiadását, amit a párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmaztak. (Gál 2008, 44., Kőnek 1867, 237.) Emich Gusztáv, ifj. (1843-1911) könyvkiadó, nyomdatörténeti és természetrajzi író, ogy. képviselő. Érczhegyi Ferenc (7-1892) udvari könyvkötő és Buda fő-lövészmestere. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom