Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Kerny Terézia†: Rómer Flóris közgyűjteményi hagyatéka, javaslat egy repertóriumra
KERNY TERÉZIA RÖMER FLÓRIS KÖZGYŰJTEMÉNYI HAGYATÉKA, JAVASLAT... Kérdéses anyagok Pest, Királyi Katolikus Főgimnázium igazgatója: herbáriumát a gimnáziumra hagyta.86 Az Archaeologiai Értesítő első szerkesztője 1868-tól. 1867-es párizsi világkiállítás iratai Magyar Nemzeti Levéltár MOL К 167.711/1876. iratcsomó.87 Francia kapcsolatok, társulatok. Pesti Állatkert Rt. Elvégzendő feladatok 2003-ban, Genthon István születésének centenáriumán vetődött fel először bennem, hogy össze kellene állítani a művészettörténész közgyűjteményi hagyatékának repertóriumát, mivel számos intézményben dolgozott, mindegyikben maradandónak bizonyult munkát végzett, ezért szinte mindenhol előfordul valamilyen rá vonatkozó értékes anyag. Tíz év után lassacskán a vége felé járok a szisztematikus gyűjtésnek. Eközben merült fel, hogy nem csupán az övét, de a nagy művészettörténész-régész triász, Henszlmann Imre, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold hatalmas hagyatékát is érdemes lenne hasonlóképpen feldolgozni, hiszen e forrásfeltáró munka nélkül nem születhet tisztességes, korrekt életrajz, nem készülhet teljes bibliográfia és főleg nem monográfia, melyekre bizony—ahogy Bardoly István 1988-ban megfogalmazta — már igen nagy szükség volna. Tehát legelőször is azt kell megtudni, hogy hol mi van, s utána jöhet majd a szisztematikus feldolgozás. Természetesen ez nem egy emberre méretezett feladat. Évek óta próbálok összeverbuválni egy kis csapatot a felsorolt intézményekben dolgozó kollégákból ez ügyben. Ők ugyanis helyben vannak, ők tartják nyilván, ennél fogva ők ismerik legjobban az anyagot, s ez remélhetőleg kiviláglott a fenti összegzésből, nekik volt köszönhető eddig a legtöbb kéziratos anyag kiadása is. Egyelőre ugyan még nem történt semmi érdemleges előrelépés, de bízom benne, hogy a közeljövőben létrejön ez az együttműködés. Jelen előadáshoz, mint az elején már említettem, nagyon sok kollégától kaptam önzetlen segítséget, éppen ezért úgy érzem, megvalósítható lenne, hiszen egyáltalán nem reménytelen vállalkozásról, hanem egy jól belátható, és — ami a lényeg — belátható időn belül meg is valósítható feladatról van szó, akár már a jövő évi bicentenáriumra. A fenti felsorolásból kiderül, hogy első lépésben körülbelül harminc köz-, illetve egyházi intézményben kellene elvégezni az adatfelvételt. Valószínűleg számuk azonban gyarapodni fog, hiszen még bárhol előfordulhat anyag, különösen az egyházi levéltárakban, könyvtárak kézirattáraiban, melyek katalógusa csupán 1850-ig terjed. Nem kritikai kiadásról (ez majd egy soron következő lépés lehet), hanem elsődleges anyagfeltárásról lenne szó, melynek módszerét a levéltárosok, adattárosok, muzeológusok már régen kidolgozták. Va183
