Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Csécs Teréz - Kiss Melinda: Id. Storno Ferenc kapcsolata Rómer Flórissal (Storno Miksa kézirata)
CSECS TERÉZ - KISS MELINDA ID. STORNO FERENC KAPCSOLATA RÖMER FLÓRISSAL rajzolás, felvétel] vezetését és átvételét, és ha egyáltalán lehetségesnek tartja, ezeket a nagyon érdekes, a múzeumnak hiányzó ábrázolásokat [megküldeni]? Az Ön pesti jelenléte mindnyájunknak kívánatos lenne, csak most talán nehéz lenne? Vagy elhatározza magát még a télen lejönni [Budapestre] ? Akkor igyekszem küldeni Önnek egy [levelező] lapot és kérjük, akkor jöjjön, amikor Társulati ülést tartunk, és vegyen azon részt. Mindenesetre Ön a mi vendégünk, még egyszer, de nem hivatalosan, teljes bizalommal. Az útiköltségekkel egy hasonló teljesítményt nem lehet letudni. Szeretnék a munkájáért még hátralévő honoráriumot a bizottmánytól kieszközölni; ezért kérem, a teljes összeget egészen nyíltan nevezze meg, amivel az Ön fáradozását díjazni és kifizetni ugyan nem tudjuk — mert ez a mi erőnket alighanem meghaladná —, hanem ezzel Önnek legalább a köszönetünket és a jóakaratunkat olcsóbban [...] kimutathatnánk. Az ajánlat illendő, arra fogok törekedni, — mert semmiképpen nem élhetünk vissza ily sok barátsággal és áldozattal. Legyen szíves hamarosan az Ön ismert, még hátralevő felvételeit elküldeni — tartanék az Akadémián egy előadást, ahol nem fogom elmulasztani az Ön fáradozásait különösen kihangsúlyozni. Az Ön elé felhívás útján állított ajánlatot az illető urak már megkapták. A legnagyobb tisztelettel és őszintén vágyom az Ön személyes ismeretségét megszerezni, a legbarátságosabb üdvözlettel a társulati tagokkal együtt, ajánlom magam, alázatos szolgája, Rómer. Pesth, 1863. dec. 11.” 11 A Bogen/Druckbogen kifejezés ebben az esetben a műemléki bejelentő íveket jelentheti, melyekkel nyilvántartásba vették az emlékeket. 12 „Igen tisztelt Barátom! Értékes írása már nem talált engem Pesten, [...] már augusztus 18-án Erdélybe és Szatmárba utaztam és az érdekes útról Henszlmann a jelentést előbb megírta, mivel én lehetetlennek érzem, hogy irodalmi szöveggel foglalkozzam. Ha Ön, kedves Barátom, a gyötrelmekről panaszkodik — mit mondhatok én, szegény ördög. Mióta itt vagyok, egyetlen betűt a beszámolókon és táblázatokon kívül nem írtam. 400 [ívet?] felvettem, miközben a szülőkkel, instruktorokkal [d.? és t.?] vesződtem, 4 napos hidegrázás költözött belém, ami egészen megbetegített [nyomorulttá tett]. Nem volt étvágyam a munkához, erőtlenül tépelődtem naphosszat, közben a dolgok felhalmozódtak és végül el kellett döntenem vagy kitartok—vagy elszököm. Azzal vigasztalódjon — az olyan embereknek, mint mi, nem megy jobban. Henszlmann elszívta a cigarettáit, és naponta írta tele az íveket a bolhabetűivel [?]; évente 365 nyomtatott ívet ír! Én is tudtam — amikor tudtam! Mérges nem lehetek, de szívesebben venném, ha mi egyszer Öntől valamit ismét kaphatnánk. Mert mindig Rómer-Henszlmann, Henszlmann-Rómer és Rómer-Henszlmann ugyancsak unalmas. Remélem, és gyerekesen örülnék egy küldeménynek. Ami a soproni festményt illeti, valóban jobb lenne a Társulat archívumába letenni, mint magán kézbe, mert onnan bármikor használhatja, de egy magánszemélytől mégis(csak) jóindulat [kell] a hozzájáruláshoz. Maradjon/legyen egészséges, jókedvű, jöjjön el egyszer ismét egy üveg jó sörre, és maradjon, mint mindig, őszinte jóakarattal az Ön Rómere. Pest, 1864. okt. 24.” 13 Carl Alexander Heideloíf (1789-1865) neves német építész, műemlékgondozó, tájkertész, rajzoló és művészettörténész. 1818-tól Nürnberg város építésze. Főként ónémet stílusban készültek nevezetes munkái, melyek megnyitották az utat a historizmus előtt és sokoldalúan visszatükrözték a romantikus középkor-recepciót. Helyreállításai és újjáépítései a gótika felélesztésében játszottak nagy szerepet. Az ő tervei alapján készültek az 1840-es évek neogótikus szakrális épületei Schönaichban, Mergelstettenben, Sonnebergben, Ingolstadtban, Lipcsében, Oschatzban, Schlieffenbergben és a felső-ausztriai Welsben. Egyik legismertebb műve a gótizáló romantikus stílusú Schloss Lichtenstein bei Reutlingen (1839-1842). 14 Friedrich Hoffstadt (1802—1846): Gothisches ABC-Buch: Vorlegeblätter zum gothischen A-B-C-Buche: das ist Grundregeln des gothischen Styls für Kuenstler und Werkleute. Frankfurt a. M., 1840. 15 Eugene Emmanuel Viollet-le-Duc (1814-1879) francia autodidakta építész és műtörténész. 1863-tól a párizsi École des beaux-arts tanára. 16 Talán Viollet le Duc, Eugene: Dictionnaire raisonné de l’architecturefran^aise duXIe auXVIe siede (Éd. Bance- Morei, 1854-1868.) c. munkájára gondolt a szerző, de ekkor jelent meg hasonló címmel Ramée, Dániel: Dictionnaire général des termes d’architecture en Francois, Allemand, Anglais et Italien (Paris, 1868) könyve is. 17 Rómer Flóris 1867. március 26-án érkezett meg Párizsba a világkiállításra, november 13-án indult viszsza és 18-án érkezett meg Pestre. 18 „Az Ön fürgesége és a munkáinak a szerencsés eredménye nagy örömmel töltenek el; nem kívánok többet/mást, mint hogy legalább minden országrészben egy Stornonk lenne — hogy a mi apátiánknak egyszer végre véget vessünk.” 161
