Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Prohászka Péter: Rómer Flóris egyházi és világi elismerései, kitüntetései
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK megyéjének világi papjai közé fogadta. Kétségtelenül ez a méltatlan bánásmód volt az alapja tettének, azonban a végső lökést ehhez egy másik esemény szolgáltathatta, amelyben — mint arról a bencés rendfőnökhöz, Kruesz Krizosztomhoz írt, 1874. május 8-án kelt levelének a piszkozata is tanúskodik—egy kitüntetés is szerepet játszott (Országos Széchenyi Könyvtár (Budapest) Kézirattár AnLit 5159, Nr. 12). „Méltóságos Főapát Úr! Kegyes, jóakaró Uram! Még Méltóságodnak Pesten léte alkalmával kívántam egy fontos ügyet elvégezni, mely régóta szívemre nehezedik, melynek kedvező elintézése leginkább Méltóságod kegyeitől függ, de melyre nézve a legszükségesebb okmányt csak most kaptam kezeimhez. Méltóságod már másfél év előtt értesült arról, hogy nekem Ő Fensége József cs. kir. főherceg Urnák kegyes ajánlása folytán a tudomány terén szerzett némi érdemeimet a Nagyméltóságú m. k. kormány hajlandó lett volna elismeréssel jutalmazni. A dolog abba maradt; mert illető helyről azon elv állíttatott fel, hogy szerzeteseknek mint olyanoknak, egyházi kitüntetések nem járnak. - Másrészről újólag felszólítanám, tegyek lépéseket, miszerint jövőmnek kiérdemelt biztosítása lehetségessé váljék; mi czélból kérjem meg Méltóságodat, mint közvetlen kegyes elöljárómat, méltóztassék a rendbe való kötelektől feloldani. Mintegy húsz év előtt több igen kedvező alkalom nyílt meg számomra, hogy a világi papság sorában a katolikus egyházat szolgáljam; elbocsáttatásom megígérve, a fő megyébe való fölvételem Ő. Fenségének a bíbornok-prímás által biztosítva volt; az ügynek folyamatáról hallgatok, a Fenséges úr iránt a szó meg nem volt tartva, magam mindenféle oldalhúzásokkal ki lettem játszva! Életem számos keserűségi közt ez volt legfájdalmasb; mert az emberek iránt a bizalmat elvesztém, de az Isten szent akarata előtt türelemmel meghajoltam. Jelenleg ismét, de mint bensőleg hiszem, sokkal kedvezőbb körülmények közt ugyanazon téren állok. Nem indulatos felháborodásban, nem rejtőzött elégedetlenségben teszem ezen lépést, hanem sajátlagosan kifejlődött életviszonyaim miatt, melyek közt multam lefolyt, jelenem megállapodik. Ő Fensége József főherceg úr József fiacskája nevelését — élőszóval, de levélben is kinyilatkoztatván —, reám szándékozik bízni, és a miatt független állásba való léptemet kívánja. De nemcsak Ő Fensége kínál kegyes jó akaratával, más befolyásos körök részéről is fel vagyok szólítva, tegyek Méltóságodnál, mint általánosan ismert kegyes jó akarómnál, az elbocsátásomra való lépést, hogy mint egyházmegyei pap ellen, a felhozott akadályok ne érvényesíthessenek. Én ezen kérelmemnek és ezen levélnek következményeit jól és higgadtan fontoltam meg, és csak most határoztam el végre magamat, hogy Méltóságodhoz, kitől most leginkább függ jövőmnek biztosítása, legmélyebb alázattal folyamodjam.
