Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Mázi Béla: Rómer Flóris és az Akadémiai Könyvtár
__________ ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK van, mégis remélik, hogy a főapát méltányolni fogja azon díszt, mely a rendet éri azáltal, hogy tagjai tudományos téren jeleskednek, főként, ha az ország „anyavárosában” — érvelt Toldy Ferenc. A Römer Flórisnak ajánlott gyűjteményt már most is sokan látogatják, s a jövendőben, ha az új épület megnyílik (az Akadémia palotájának tervezői fázisán ekkorra túljutottak, már az építési munkálatokat szervezték), még látogatottabb lesz. A „szép modor és tanulságos társalgás”, amellyel Römer a látogatókra hatni képes, nemcsak az Akadémiára nézve kívánatos, de a rend irányában is a legkedvezőbb véleményt alakítja ki. Ha Romért felmentik az idő- és lélekölő elemi tanítástól, amely tudományos előrehaladását gátolja, sokkal többet tud tenni a hazai tudományosság érdekében. Römer nagyon gyorsan, egy hét alatt megkapta a főapáti engedélyt, erről levélben örömmel és azonnal tudósította Toldy Ferencet: „Tegnaptól fogva, minthogy újjászülöttnek érzem magamat, mert most egyedül kedvenc tanulmányaimnak élhetek.”13 Simon Zsigmond perjel 1861. július 22-én értesítette hivatalosan az Akadémiát a betegeskedő főapát nevében: engedélyezik, hogy Römer Flóris az akadémiai állást elfoglalja; a választás az Akadémiának a rend iránti megbecsülését is jelzi.14 Rómer Flóris 1861. december 1-jén tette le kézirattárnoki fogadalomtételét Hunfalvy Pál főkönyvtárnok előtt. Az írásba is foglalt eskü szerint a könyvtár „másodőre”, a kézirattár és az éremgyűjtemény első őre lett a hivatalos titulusa. A rábízott osztályok épségét fenntartja, azok célszerű szervezésében, leírásában, gyarapításában pontosan és lelkiismeretesen fog eljárni, áll az esküokmányban.15 (3. kép) Az akadémiai hivatal elvállalásában Rómer Flóris számára a legnagyobb vonzerőt az jelentette, hogy a tudományos élet középpontjába kerülhetett (ugyanúgy, mint évtizedekkel korábban rendtársa, Czuczor Gergely), s akadémiai levező taggá választásával a megfelelő tudományos tekintéllyel is rendelkezett. Fraknói Vilmos írta róla 1863-ban: Rómer nem nézte az állás anyagi előnytelenségét, hanem egyedül az vonzotta, hogy teljesen a tudománynak élhessen.16 Lehetett azonban más motivációja is a távozásnak. Rómer Flórist rendje a szabadságharcban való részvételért kiállott hosszú börtönbüntetés után — igaz, hogy felsőbb parancsra — szilenciumra ítélte, s Bakonybélbe küldte. Ez bizonyosan tüskét hagyott szívében, s később az is, hogy őt, a pozsonyi akadémia korábbi nagyhírű tanárát, amikor visszatérhetett a nyilvános tanításhoz, eleinte alsógimnáziumi osztályok oktatására osztották be Győrben. Egy 1874-ben, az akkori főapáthoz, Kruesz Krizosztomhoz írt leveléből kiderül, hogy már 1854-ben szeretett volna kilépni a rendből, hogy világi papként szolgálja Istent.17 Komoly vonzóerőt jelentett a gyűjtemény is, amelynek gondozását elvállalta: az Akadémia jelentős oklevélgyűjteménnyel rendelkezett, s Rómer érdeklődésének középpontjába akkoriban került a diplomatika tudománya. Rómer Flóris tehát 1861 végén elfoglalta hivatalát a Magyar Tudományos Akadémián. A 300 forint körüli fizetés nagyon csekély volt,18 de 1862-ben, mint egy levelében írta, „egy helytartótanácsnál lévő jóakarója” útján megbízták az akkor új-116
