Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)

Hermann Róbert: Rómer Flóris, az államfogoly I. rész

HERMANN RÓBERT RÖMER FLÓRIS, AZ ÁLLAMFOGOLY 5. kép Tóth Ágoston: Laky Döme (Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, lsz. 4236. Fotó: Kardos Judit) tönben két legjobb barátja a Tóth-testvér­­pár volt — Tóth Ágoston ezredes, illetve öccse, Tóth Károly százados, mindketten volt cs. kir. tisztek. Tóth emlékirataiból pe­dig az is kiderül, hogy a többi magas rangú honvédtiszt is meglehetős fesztelenséggel érintkezett Rómerrel, illetve más, polgári állomású személlyel, így Zsigmondy Vil­mos mérnökkel, Szlávy József pénzügymi­niszteri titkárral. A honvédtisztek közötti szorosabb köteléket nyilván az évtizedes közös múlt magyarázza, nem feltétlenül az elkülönülés vágya.49 A kezdet kezdetén a levelezést még nem szabályozták szigorúan — Könyves Tóth Mihály pl. röviddel megérkezése után magyarul írhatott családjának.50 A német nyelvű levelezés kötelezettsége mulatságos eseteket idézett elő. Az egyik olmützi fo­golynak ismerőse „An H. N. N Staatrebhuhn in Olmütz” címzéssel írt levelet; azaz az államfogoly kifejezésben a fogoly, mint ma­dár elnevezését tüntette fel.51 Olmützbe érkezését követően Rómer először anyjának írt. Ebben tudatta, hogy őszinte örömére Laky Demeter premontrei szerzetessel, korábbi ismerősével, egy­ben József testvére szemináriumi társával került egy cellába. (5. kép) Igen jól van, írta, köszönhetően részint a levegős, a Morva folyóra nyíló ab­lakkal rendelkező „lakásának”, részint a 6 krajcárnyi napidíjért járó naponkénti há­rom kitűnő étkezésnek, illetve egyéb élelmiszereknek, részint „semmilyen körül­mények közepette nem változó élénk kedélyének”. Bécsi leveléhez hasonlóan, ezúttal is dicsérte a velük való bánásmódot — visszautalva a kevésbé kedvező po­zsonyi tapasztalatokra. Naponta egy órát sétálhatnak, közben élénk eszmecserét folytatnak egymással olvasmányaikról, vagy a nyelvet gyakorolják. A harminc fo­golyból 10 pap, nagyobb részüket korábbról ismeri; ritka műveltségű férfiak. Egyikük franciát tanít, s segít feleleveníteni Rómer nyelvtudását; egy másikat ő ta­nít rajzolni. Rómer levelét a várparancsnokság láttamozta, talán ez is magya­rázza túlzottan optimista hangvételét —, egy két hónappal későbbi levelében már kevésbé idilli képet fest a fogság viszonyairól.52 (Szobatársa, Laky Demeter 1849-ben népszónokként és népfelkelő vezérként működött Zala megyében, ezért ítélték 8 év várfogságra.)53 Rómer következő levelét 1850. január 19-én írta anyjához. Már-már siránkozni készült, írja, amiatt, hogy érthetetlen módon nem kapott választ, amikor megér-107

Next

/
Oldalképek
Tartalom