Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Hermann Róbert: Rómer Flóris a szabadságharcban avagy, az életrajzírás nehézségei
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK is. A Törteién lévő, Kazinczy Lajos alezredes vezette hadosztálynak szintén 10 órakor kellett megindulnia, s Hertelendyvel egy vonalban haladva, kis kanyarodással a nagykőrösi út felől támadnia.74 A január 25-i ceglédi ütközetbe azonban — az ellenség gyors meghátrálása miatt — ezúttal nemcsak a Kazinczy-hadosztály, hanem a támadást szemből végrehajtó Hertelendy-hadosztály gyalogsága sem érkezett meg, s így nem is vehetett részt a küzdelemben. A ceglédi ütközetet követő napon Perczel hadteste visszavonult Szolnokra. A hadügyminisztérium még január 24-én utasította Perczelt, hogy hadtestéből egy 3000 főnyi hadosztályt szakítson ki, s küldjön a táborában lévő Henryk Dembiiíski altábornagy parancsnoksága vezetésével Poroszló, illetve Tiszafüred felé. Miután Szolnokon kiderült, hogy Tiszafüredet (és így Debrecent) nem fenyegeti veszély, Perczel joggal érezhette úgy, hogy az említett hadosztály kiszakításának nem sok értelme van. Dembiiíski azonban ragaszkodott ehhez, mire a két tábornok január 26- án csúnyán összeveszett, Perczel lemondott, Dembiiíski pedig átvette a Középponti Mozgó Sereg parancsnokságát, s intézkedett az említett hadosztály kiszakításáról is. A Kazinczy Lajos alezredes parancsnoksága alá adott hadosztály két dandárra oszlott, az egyiket Jenik Mór, a másikat Gyika Jenő őrnagy vezette, s ezekhez csatlakozott még Albrich Károly őrnagy különítménye. A hadosztály összlétszáma 5700 fő és 14 löveg volt, azaz Dembinski az eredeti utasításban szereplőnél mintegy másfélszer nagyobb erőt indított útnak január 28-án kora reggel Törökszentmiklósról.75 A 2. utászzászlóalj Alfons Calzada őrnagy vezetésével Gyika dandárjába került. A Kazinczy-hadosztály gyalogsága a Kunhegyes-Kunmadaras-Tiszaörs-Egyek-Tiszacsege-Polgár (febr. l-2.)76-Tiszabüd-Tiszalök(febr. 5.)-Tardos útvonalon vonult Szerencsre. (Szabó 2010,144.; Garzó 1978, 67.) A lovasságot Dembinski előreküldte, erről csupán annyit tudunk, hogy január 31-én érkezett Polgárra,77 február 1-jén Dadán, 2-án Szentmihályon,78 4-én Tiszalökön állomásozott.79 Február 4-én Dembinski — egy időközben beérkezett hadügyminiszteri utasítás alapján — Klapka hadtestébe osztotta a Kazinczy Lajos vezette hadosztályt.80 A 2. utászzászlóalj létszáma ezekben a napokban 650-700 fő körül volt.81 Az 1849. februári hadjáratban Tiszalöktől Tiszafüredig Kazinczy Tiszalöknél hidat veretett a Tiszán, s itt kelt át Dembinski parancsára február 6-án reggel 6 órakor a csapataival.82 (A hídverést nyilván a 2. utászzászlóalj hajtotta végre.) Dembinski a Máriássy János és Kazinczy Lajos alezredes vezette két hadosztállyal Miskolc felé indult, ahová másnap, február 7-én délután diadalmenetben vonult be. (Szűcs 2003, 245.) A Kazinczy-hadosztály február 12-éig Miskolcon maradt, s csak ekkor mozdult ki (Szűcs 2003, 245.) előbb Edelény felé, hogy végre üldözőbe vegye a Kassáról szerencsésen kimenekült, Franz Schlik altábornagy vezette cs. kir. hadtestet. Dembinski abban reménykedett, hogy onnan Szendrőn át oldalba kaphatja az ellenséget. 234
