Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és a budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus előkészületei
PROHÁSZKA PÉTER RÖMER FLÓRIS ÉS A BUDAPESTI VIII. ŐSRÉGÉSZETI ÉS EMBERTANI... „Ez volt az első értekezés a nemzetközi irodalomban, mely hazánk tudományos törekvéseiről e fiatal tudományszakban alapos hírt adott és azért oly nagy hatást tett az érdekelt körökben, hogy ezután sokáig Römer neve képviselte a külföld előtt a magyar őskori archaeologiai irodalmat.” (Hampel 1891, 27 (427).) Az ezt követő londoni, koppenhágai, bolognai kongresszusokon azonban a magyar régészetet alig képviselték, ismét az 1874. augusztus 7-én megnyíló stockholmi hetedik kongresszusra jelentkeztek nagyobb számban magyarok.6 Römer úgy intézte északi tanulmányútját, hogy annak állomása lehessen a svéd főváros (Römer 1875a; Banner 1959, 18.), ahol a „Membres du Conseil” (a kongresszus tanácsa) tagjává választották. (Congres 1876, 13.) Ez az elismerés, a hathatós „lobbizás” tette lehetővé, hogy a két év múlva megrendezésre kerülő nyolcadik kongresszust Budapestre hozza. (Hampel 1891, 37 (437).), melyről a következőket írta Ipolyi Arnoldnak: „Az oroszok mindent elkövettek, hogy Moszkvát választathassák, de még is győztünk minden szavazattal 3-4 ellen. Valóban dicső missionk lesz, melyben mindnyájunknak kell össze segítenünk, ha azt akarjuk, hogy ... a congressus várakozásának megfeleljünk.”7 Römer a sikerről következőképpen tájékoztatta az Archaeologiai Értesítőben a hazai érdeklődőket: „Felszóllíttatván az elnökség által, hogy kérdést tegyek: vájjon hajlandó lenne-e Budapest városa a nemzetközi congressust keblébe fogadni, Pulszky Ferencz múzeumi igazgatóhoz fordultam, kitől már másnapon azon örvendetes táviratot nyertem, hogy a közoktatási m. kir. miniszter úr felhatalmaz, miszerint nevében a gyülekezetét az 1876-ik évre Budapestre meghívjam. Ezen meghívás annál nagyobb örömmel fogadtatott a congressus többsége által, mivel ez volt az első eset, hogy a gyülekezetét valamely ország kormánya hívta meg fővárosába, minthogy ezen meghívások eddig rendesen egyes városok municipiumai által történtek.” (Rómer 1875a, 13.) Rómer igen komoly és nehéz feladatot vállalt magára, ugyanis nem csupán az 1876. szeptember eleji kongresszust kellett megszerveznie, hanem a hozzá kapcsolódó kiállítást, valamint adatgyűjtést, melynek eredményeit szintén a kongresszus résztvevői elé kellett tárnia. Nem véletlen Hampel József utalása azzal kapcsolatban, hogy , jól tudta, hogy csak ő tőle függ a nagy vállalat sikere vagy kudarca”. (Hampel 1891, 37 (437).) Rómer Flóris és a kongresszus szervezési munkái A stockholmi kongresszus után a hivatalos magyar értesítésre még néhány hónapot várni kellett, de mint arról Archaeologiai Értesítő 1875. év eleji füzetéből értesülünk , a vallás- és közoktatásügyi miniszter Pulszky Ferencet a leendő kongresszus elnökének, a szervező bizottságba pedig Rómer Flórist és Ipolyi Arnoldot nevezte ki.8 A valóságban ez azt jelentette, hogy mind Pulszky, a Nemzeti Múzeum igazgatója, mind pedig Ipolyi Arnold besztercebányai püspök egyéb elfoglaltságaik miatt kevés szerepet játszottak az előkészületi munkálatokban. Rómer 89
