Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
T. Bíró Katalin: "Némi derű". Rómer Flória és a kőeszközök kutatása
T. BÍRÓ KATALIN „NÉMI DERŰ” - RÖMER FLÓRIS ÉS A KŐESZKÖZÖK KUTATÁSA T. Biró Katalin „NÉMI DERŰ” RÖMER FLÓRIS ÉS A KŐESZKÖZÖK KUTATÁSA Bevezetés „Tudom, hogy sokan fejet csóválnak, és kérdezik, vájjon lehetséges-e, hogy komoly, tudományos ember még ilyen haszontalan szeméttel is foglalkozzék?” (Römer 1868, p. 4) Rómer Flóris sokoldalú tevékenységének fontos eleme volt az őskor, ezen belül is a különféle kőből készült szerszámok, eszközök vizsgálata. Az antikvárius szemlélet érték-orientált „régiség” kultuszával szemben felismerte a kőből készült szerszámok, eszközök történeti, történelmi jelentőségét és felvázolta vizsgálatuk lehetséges legfontosabb irányait: a forma, az anyag, a készítés technológia és a népi hagyomány szempontjából. Végigkísérte a kőeszköz-kutatás első lépéseit, a hiánytól a keresésen át az első, nemzetközileg is jelentős, integrálható eredményekig. Kőeszközök fajtái és lehetséges vizsgálati szempontjai Romért különösképpen érdekelték a történelem korai szakaszának emlékei. Már korai munkáiban is foglalkozik ezekkel. Jelesül, A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlatában is kitér erre a kérdésre: „Ha az emberi nem itteni első letelepedését kellene fürkésznünk, valóban legnagyobb zavarba jönnénk. Nincsen kétség, miszerint ezen vidéken is laktak vadászat kedvelő telepítők, kik tán tőrrel vagy idomtalan fegyverrel ejtették el vadaikat és a bükk silány gyümölcsével beérték; azonban a történelem csak sejtelmekkel tudna fellépni; a műemlékek száma a kőkorból oly csekély, miszerint abból még alapos gyanúink sem lehetnek. Alig tudtunk Tésen, Szépalmán és Pénzeskuton egynéhány kőszekercét felfedezni, melyek a Bakonyban találtattak.” (Rómer 1860,12.) Ma is meglepő, de igaz, hogy a Bakony területe nagyon szegény őskőkori leletekben (Vértes 1965, Dobosi 2005) annak ellenére, hogy kőeszköz nyersanyagban bővelkedik, és az újkőkortól — talán már az átmeneti kőkortól is (Mészáros 1948) — kőeszközökben, sőt kőeszköz-készítő műhelyekben is gazdag területről beszélhetünk. (T. Biró-Regenye 1991, 2003) A kőeszközök léte, hiánya továbbra is központi kérdés maradt Rómer Flóris számára. A magyarországi őstörténet első összefoglaló monográfiájában (Műrégészeti kalauz, I. Ősrégészet, Rómer 1866a) mind a csiszolt, mind a pattintott kőeszközökkel részletesen foglalkozik, sőt kitér a fenti kategóriákon túlmutató szerszámkövek (pl. őrlőkövek, csiszolókövek) ismertetésére is, melyeknek részletes vizsgálata világszerte csak a legutóbbi évtizedekben kezdődött meg 63
